1956 - Dívány

Sokan ma is úgy gondolják, hogy az 1956-os forradalom nyomai elsősorban a pesti belvárosban maradtak fenn, főként a nagyobb összecsapások helyszínein. Ugyanakkor a budai oldalon is számos, a mai napig látható fizikai emlék őrzi a harcok nyomait. A járókelők többsége észrevétlenül halad el mellettük, miközben az érintett épületek ma is lakóházként vagy üzlethelyiségként működnek.

A 2006-ban kiadott 500 forintos bankjegyek egyedi mintával készültek, mely az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak állít emléket.

Gabriel García Márquez 1957-ben tizenhat napot töltött Magyarországon. Nem csak a hivatalos programon vett részt: kísérői szeme elől megszökve, kocsmákba és prostituáltakhoz is ellátogatott, és meghallgatta Kádár János kisújszállási beszédét is.

Az 56-os események legismertebb, legikonikusabb helyszíneire kérdezünk rá villámkvízünkben. Felismered mindegyiket?

Október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének napja már több mint 3 évtizede a törvény szerint is nemzeti ünnepeink sorába tartozik. A november 4-én meginduló véres szovjet katonai invázió túlereje egy hét alatt elsöpörte a fegyveres felkelők utolsó csoportját is.

A budapesti főváros különös színfoltja, mondhatni legendás alakja volt Füttyös Gyuri, a furcsa, de ártalmatlan „szatír”, aki kedvenc időtöltéseként összehajtogatott újságpapírral paskolta meg a tömegközlekedő hölgyek fenekét, majd fütyörészve továbbállt. A rejtélyes férfi előéletéről számtalan mendemonda keringett, de máig sem tudni biztosan, mennyi lehetett igaz ezekből.

Szörényi Éva a háború előtt és után is a magyar film és színház ünnepelt sztárja volt, az 1956-os forradalom leverését követően mégis menekülni kényszerült: férjével és fiaival kalandos úton, csak a szerencsének köszönhetően jutottak ki Magyarországról és kerültek az Egyesült Államokba, ahol a színésznő az emigráns magyar közösség oszlopává vált.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatban minden magyar ember képben van. De még így is lehet, hogy kvízünk tud újat mondani. Lássuk!

A forradalmat követő megtorlás időszakában ki lehet-e mondani az igazságot? Ki lehet-e lépni a napfényre ebből a sötétségből egy olyan titokkal, amit az akkori rendszer és társadalom mélyen elítélt? A magyar filmtörténet egyik méltatlanul elfeledett filmje Makk Károly Egymásra nézve című drámája, amely az első hazai film (és az egyetlen rendszerváltás előtti), ami rivaldafényben részesít egy azonos neműek közötti szerelmet, és nem mellesleg elsőként jelenti ki, hogy 1956 forradalom volt.

Kihallgatás, utazás egy harckocsiban, vagy épp a vörös csillag leverése: Pálfi György 6 VR-kisfilmje beszippantja a nézőt.

“Sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy az ‘56-os forradalomban nők is részt vettek. Pedig például ők főztek.” Hogy mi???

Receptek helyett most öt visszaemlékezés jön, öt felnőttől, mire emlékeznek, mit ettek gyerekkorukban 1956 őszén.