Ilyen volt Magyarország első önkiszolgáló boltja – a szocializmusban nyitották

Olvasási idő kb. 3 perc

Ma már az a természetes, hogy bemegyünk egy boltba, fogunk egy kosarat, vagy toljuk a bevásárlókocsit, és kiválasztjuk azokat a termékeket, amelyekre szükségünk van, vagyis kiszolgáljuk magunkat. Ám hetven évvel ezelőtt ez még elképesztő újdonságnak számított Magyarországon: sokan örültek a változásnak, másoknak nem tetszett az önkiszolgáló boltok megjelenése.

Aztán persze idővel, ahogy minden újítást, ezt is megszokták az emberek, és sokkal inkább az előnyökre koncentráltak. Például arra, hogy az a bevásárlás, ami egy hagyományos szatócsboltban 11 percet igényel, az az önkiszolgáló üzletben mindössze 3 percbe telik. Ez sokat jelentett akkor, amikor egyre több nő állt munkába, és egyre fontosabbá vált az, hogy mire mennyi idő jut.

Innen származik az önkiszolgáló bolt ötlete

Természetesen nem Magyarországon találták ki, hogy hatékonyabb az, ha a vásárlók maguk teszik a kosarukba a szükséges termékeket, hanem az Egyesült Államokban. 1916 szeptemberében, a Tennessee állambeli Memphisben Clarence Saunders kereskedő hatalmas csinnadratta kíséretében vezette be az új vásárlástípust Piggly Wiggly nevű üzletében. 

Így vásároltak az emberek az önkiszolgáló boltokban
Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György / Sándor György

A vásárlók egy adott útvonalat követtek, amelyet persze a férfi jó előre megtervezett: az volt a célja, hogy az emberek minden terméket lássanak, amely kapható a boltban, így több árucikket vegyenek meg. A vevők a bejáratnál kaptak egy kosarat, és ebbe tehettek minden szükséges dolgot, majd a pénztárnál fizettek. A férfi ötlete abszolút bevált, mivel nem sokkal később már bolthálózatot üzemeltetett, amely meghódította Amerikát, és később az egész világot. 

Itt nyílt az első önkiszolgáló bolt Budapesten

Még e sorok írójának nagypapája is szatócsboltban kezdett dolgozni gyerekkorában, az ebből az időből származó történetek a családi legendárium részét képezik a mai napig. Ezek a kis üzletek voltak jellemzőek Magyarországon egészen az 50-es évek elejéig, amikor tömegével államosították a mészárszékeket, a szatócsboltokat és az iparcikk-kereskedéseket. 

Az önkiszolgáló boltok országszerte elterjedtek, Budapesten is egyre több nyílt
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A valódi fordulatot az jelentette, amikor 1955. augusztus 27-én megnyílt az első önkiszolgáló bolt Budapesten a Bem József utca és a mai Margit körút sarkán.

Tömegek kígyóztak az üzlet előtt az ünnepélyes megnyitón,

amelyet Bognár József belkereskedelmi miniszter tartott, és a sajtó is beszámolt a nagy eseményről. 

Az üzlet az Önkiszolgálók boltja nevet kapta, amelyet az emberek leginkább a vásárlás folyamán értettek meg. Hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy bejáratnál egyforma kosarak sorakoznak, hogy a boltban polcokon vannak a csomagolt áruk, legalábbis a legtöbb, és nem a segéd veszi elő azt a pultból vagy hozza ki a raktárból.

Azokat az árukat, amelyeket nem lehetett előre becsomagolni, a kasszánál, a pénztáros mellett álló személy kezelte. Az új típusú vásárlás menetét mindenkinek meg kellett tanulnia, ezt egy tájékoztató tábla segítette, amelyen ez a felirat állt:

Idézőjel ikon

„A vásárló a bejárati ajtónál magához vesz egy kosarat, majd a bolt középső polcait megkerülve az általa kiválasztott árukat a kosárba helyezi. Amennyiben szeletelt vagy olyan árut kíván vásárolni, amit nehéz becsomagolni, azt a csemegerészlegnél kérheti a vevő. Az árut a kijárati ajtó előtt elhelyezett pénztárnál kell fizetni.”

Sokan úgy vélték akkoriban, hogy ez a bolttípus nem felhasználóbarát, és hogy 

„a fáradt munkásokat már a boltban sem szolgálják ki”.

Ám az új rendszer elterjedt, 1970-ben már 6000 ilyen üzlet várta a vásárlókat Magyarországon. Ma már valószínüleg az lenne a furcsa, ha valaki kiszolgálna bennünket, hiszen a felgyorsult, fogyasztásközpontú vásárlás során a várakozásra már nincs időnk.

(Címlapfotó: Fortepan/ Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely – a képen a a KÖZÉRT vállalat önkiszolgáló élelmiszerboltja látható a Thököly út 128. szám alatt.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan étkeztünk a szocializmusban, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.

Életem

Ezért lesz íztelen a kedvenc tavaszi finomságod

A spárga könnyen elveszítheti friss, tavaszias ízét, ha túl sokáig főzzük vízben. A séfek szerint sokkal izgalmasabb eredményt adhat, ha inkább grillezzük, sütőben készítjük, mikrózzuk, vagy akár tempura bundában sütjük meg.

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.