Ilyen volt Magyarország első önkiszolgáló boltja – a szocializmusban nyitották

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ma már az a természetes, hogy bemegyünk egy boltba, fogunk egy kosarat, vagy toljuk a bevásárlókocsit, és kiválasztjuk azokat a termékeket, amelyekre szükségünk van, vagyis kiszolgáljuk magunkat. Ám hetven évvel ezelőtt ez még elképesztő újdonságnak számított Magyarországon: sokan örültek a változásnak, másoknak nem tetszett az önkiszolgáló boltok megjelenése.

Aztán persze idővel, ahogy minden újítást, ezt is megszokták az emberek, és sokkal inkább az előnyökre koncentráltak. Például arra, hogy az a bevásárlás, ami egy hagyományos szatócsboltban 11 percet igényel, az az önkiszolgáló üzletben mindössze 3 percbe telik. Ez sokat jelentett akkor, amikor egyre több nő állt munkába, és egyre fontosabbá vált az, hogy mire mennyi idő jut.

Innen származik az önkiszolgáló bolt ötlete

Természetesen nem Magyarországon találták ki, hogy hatékonyabb az, ha a vásárlók maguk teszik a kosarukba a szükséges termékeket, hanem az Egyesült Államokban. 1916 szeptemberében, a Tennessee állambeli Memphisben Clarence Saunders kereskedő hatalmas csinnadratta kíséretében vezette be az új vásárlástípust Piggly Wiggly nevű üzletében. 

Így vásároltak az emberek az önkiszolgáló boltokban
Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György / Sándor György

A vásárlók egy adott útvonalat követtek, amelyet persze a férfi jó előre megtervezett: az volt a célja, hogy az emberek minden terméket lássanak, amely kapható a boltban, így több árucikket vegyenek meg. A vevők a bejáratnál kaptak egy kosarat, és ebbe tehettek minden szükséges dolgot, majd a pénztárnál fizettek. A férfi ötlete abszolút bevált, mivel nem sokkal később már bolthálózatot üzemeltetett, amely meghódította Amerikát, és később az egész világot. 

Itt nyílt az első önkiszolgáló bolt Budapesten

Még e sorok írójának nagypapája is szatócsboltban kezdett dolgozni gyerekkorában, az ebből az időből származó történetek a családi legendárium részét képezik a mai napig. Ezek a kis üzletek voltak jellemzőek Magyarországon egészen az 50-es évek elejéig, amikor tömegével államosították a mészárszékeket, a szatócsboltokat és az iparcikk-kereskedéseket. 

Az önkiszolgáló boltok országszerte elterjedtek, Budapesten is egyre több nyílt
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A valódi fordulatot az jelentette, amikor 1955. augusztus 27-én megnyílt az első önkiszolgáló bolt Budapesten a Bem József utca és a mai Margit körút sarkán.

Tömegek kígyóztak az üzlet előtt az ünnepélyes megnyitón,

amelyet Bognár József belkereskedelmi miniszter tartott, és a sajtó is beszámolt a nagy eseményről. 

Az üzlet az Önkiszolgálók boltja nevet kapta, amelyet az emberek leginkább a vásárlás folyamán értettek meg. Hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy bejáratnál egyforma kosarak sorakoznak, hogy a boltban polcokon vannak a csomagolt áruk, legalábbis a legtöbb, és nem a segéd veszi elő azt a pultból vagy hozza ki a raktárból.

Azokat az árukat, amelyeket nem lehetett előre becsomagolni, a kasszánál, a pénztáros mellett álló személy kezelte. Az új típusú vásárlás menetét mindenkinek meg kellett tanulnia, ezt egy tájékoztató tábla segítette, amelyen ez a felirat állt:

Idézőjel ikon

„A vásárló a bejárati ajtónál magához vesz egy kosarat, majd a bolt középső polcait megkerülve az általa kiválasztott árukat a kosárba helyezi. Amennyiben szeletelt vagy olyan árut kíván vásárolni, amit nehéz becsomagolni, azt a csemegerészlegnél kérheti a vevő. Az árut a kijárati ajtó előtt elhelyezett pénztárnál kell fizetni.”

Sokan úgy vélték akkoriban, hogy ez a bolttípus nem felhasználóbarát, és hogy 

„a fáradt munkásokat már a boltban sem szolgálják ki”.

Ám az új rendszer elterjedt, 1970-ben már 6000 ilyen üzlet várta a vásárlókat Magyarországon. Ma már valószínüleg az lenne a furcsa, ha valaki kiszolgálna bennünket, hiszen a felgyorsult, fogyasztásközpontú vásárlás során a várakozásra már nincs időnk.

(Címlapfotó: Fortepan/ Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely – a képen a a KÖZÉRT vállalat önkiszolgáló élelmiszerboltja látható a Thököly út 128. szám alatt.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan étkeztünk a szocializmusban, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.