Kalandos az Országház leghíresebb festményének története: többször át kellett költöztetni

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Országház legnagyobb és legismertebb festménye, Munkácsy Mihály Árpád honfoglalása című alkotása, nem azonnal találta meg végső helyét az épületben. Többször költöztették, sőt, egy időben még ideiglenes helyen is volt, hogy aztán 1926-ban végre a képviselőházi ülésterem falát díszíthesse.

Az Országházat 1902. október 8-án adták át Steindl Imre tervei alapján. Az építésről az 1880. évi LVIII. törvénycikk rendelkezett, a tervezésre kiírt pályázatot Steindl nyerte meg 19 jelentkező közül.

Ezért 96 méter magas az Országház

Az épület alapkövét 1885-ben rakták le az akkori Tömő téren (a későbbi Kossuth Lajos téren). A 1894-es május 5-i bokrétaünnepre azonban csak a főbejárat, a díszlépcső és a kupolaterem készült el. Az Országház hossza 268 méter, szélessége 123 méter, legmagasabb pontja 96 méter, utalva ezzel a honfoglalás évfordulójára.

Munkácsy Mihály festménye az Országház egyik égköve
Fotó: Móra Ferenc Múzeum

A festmény születése és vándorlása

1894 novemberében Lotz Károllyal kötöttek szerződést a díszlépcsőház mennyezetének festésére. A két grandiózus méteres temperaképet a törvényhozás apoteózisáról készítették, közöttük pedig egy 3,4 x 4,6 méteres Magyarország-címer jelent meg. 

A legnagyobb műalkotást, Munkácsy Árpád honfoglalása című képét az Országház képviselőházi üléstermébe rendelték.

A festmény 1894 februárjára elkészült, ám az épület még nem volt kész. Ezért a mű először a Magyar Nemzeti Múzeumba, a főrendiház dísztermébe került, de Steindl ezzel nem volt elégedett, ezért a Szépművészeti Múzeumba helyezték át. Végül, 1926-ban kapta meg eredetileg tervezett helyét a képviselőházi termek egyikében, amely 1956 óta a parlament Munkácsy-termeként ismert.

A fényre is figyeltek

A reprezentatív terek színes ólomüvegablakait Róth Miksa és a Forgó és Társa készítette. A gótikus stílus mellett a kor fényigényét is figyelembe vették. 

Az Országház átadásának napját a tervező, Steindl Imre már nem érhette meg: öt héttel korábban elhunyt.

Ha érdekel, milyen volt 120 éve a „légkondi” az Országházban, olvasd el ezt a cikket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.