Toroczkai Wigand Ede neve iparművészként és építészként is ismert, azonban nagy gyűjtő is volt, aki egy valóságos néprajzi múzeumot alkotott meg azokból a tárgyakból, amiket megmentett volna az utókornak.
Az Országház legnagyobb és legismertebb festménye, Munkácsy Mihály Árpád honfoglalása című alkotása, nem azonnal találta meg végső helyét az épületben. Többször költöztették, sőt, egy időben még ideiglenes helyen is volt, hogy aztán 1926-ban végre a képviselőházi ülésterem falát díszíthesse.
Ma már természetesnek vesszük, hogy egy modern épületben a klíma halkan, észrevétlenül teszi a dolgát – hűt, szűr és szabályozza a hőmérsékletet. De mit tettek akkor, amikor a légkondicionáló még nem létezett? Például az Országházban.
Ignotus és Mikszáth Kálmán is megírta a parlamenti párbajt.
Egészen elképesztő látványt nyújt az éppen csak épülő parlament felállványozott épülete a Batthyány térről. A régi fotón azt is láthatjuk, milyen ütemben nőttek a falak.
Az Országház hazánk politikai életének központja. Nem volt ez másként a Kádár-korszakban sem, noha szerepe formális volt. Mégis itt ülésezett az országgyűlés, itt székelt az Elnöki Tanács, és itt volt a kormány székhelye is. Az épület ekkor is számos titkot őrzött, rejtett történetéről állambiztonsági dokumentumok vallanak.
