A választási eredmények kihirdetését követően még mindig nem dőlt el véglegesen, hogy kik foglalják majd el helyüket az új Országgyűlésben, miután több vezető politikus is bejelentette, hogy nem veszi át mandátumát.
Most, hogy túl vagyunk az országgyűlési választáson, sokakat foglalkoztathat a kérdés, hogy mégis mennyit keres egy képviselő: a friss adatok szerint a tiszteletdíjak 2,18 millió forinttól egészen a 5,89 millió forintos bruttó összegig terjednek.
Még akár május 4-ig is várnunk kell a vasárnapi választás országos listás eredményére, amelyre legkésőbb a szavazás utáni 19. napon kerülhet sor. Az új országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnöknek legkésőbb május 12-ig kell összehívnia.
Toroczkai Wigand Ede neve iparművészként és építészként is ismert, azonban nagy gyűjtő is volt, aki egy valóságos néprajzi múzeumot alkotott meg azokból a tárgyakból, amiket megmentett volna az utókornak.
Az Országház legnagyobb és legismertebb festménye, Munkácsy Mihály Árpád honfoglalása című alkotása, nem azonnal találta meg végső helyét az épületben. Többször költöztették, sőt, egy időben még ideiglenes helyen is volt, hogy aztán 1926-ban végre a képviselőházi ülésterem falát díszíthesse.
Egy parlamenti dolgozónál mutatták ki a hepatitis A vírusát.
Ma már természetesnek vesszük, hogy egy modern épületben a klíma halkan, észrevétlenül teszi a dolgát – hűt, szűr és szabályozza a hőmérsékletet. De mit tettek akkor, amikor a légkondicionáló még nem létezett? Például az Országházban.
Az új-zélandi parlament történetének legsúlyosabb büntetését szabhatják ki három maori képviselőre, akik hakával tiltakoztak egy törvényjavaslat ellen.
Ignotus és Mikszáth Kálmán is megírta a parlamenti párbajt.
A Brexitről folyó bizottsági viták egyikén volt jelen a három bolgár állampolgárságot viselő kém az angol parlamentben.
Egyes törvények hosszú időn át változatlanok maradnak, és a civilizációk szempontjából fontos szabályozó szerepet töltenek be, míg mások az idő múlásával feledésbe merülnek. Ezek a középkori szabályok szerencsére nagyrészt az utóbbi körbe tartoznak.
Még 2024-ben sem teljesen példa nélküli, hogy egy városrész bűzbe burkolózik, pedig ma már azt hisszük, mindent tudunk a csatornázásról. Így azon végképp nem szabad csodálkoznunk, hogy 1858-ban, amikor a brit főváros lakossága hirtelen több milliósra duzzadt, a kollektív lefolyóul használt Temze hamar bemondta az unalmast, és orrfacsaró szagot árasztott. A folyót akkor csak úgy becézték: a szörnyleves.
