A választási eredmények kihirdetését követően még mindig nem dőlt el véglegesen, hogy kik foglalják majd el helyüket az új Országgyűlésben, miután több vezető politikus is bejelentette, hogy nem veszi át mandátumát.
Az utóbbi napokban több politikus is bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát. A Fidesz soraiból Orbán Viktor és Kósa Lajos, míg a KDNP részéről Semjén Zsolt, Latorcai János és Soltész Miklós döntött így. Orbán Viktor lemondását követően hivatalossá vált, hogy a Fidesz parlamenti frakcióját a jövőben Gulyás Gergely fogja vezetni.
Hogyan dől el a mandátumok sorsa?
A hatályos jogszabályok értelmében, ha egy országos vagy nemzetiségi listán megszerzett mandátum megszűnik (vagy azt eleve fel sem veszik), a hely sorsa a jelölő szervezet kezében van.
A mandátumot a párt vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, eredetileg is a listán szereplő jelölt kapja meg.
Abban az esetben, ha a szervezet nem él a kijelölés jogával és nem nevez meg konkrét személyt, a mandátum automatikusan a lista soron következő jelöltjére száll. A mandátum csak akkor marad betöltetlen, ha már nincs több képviselő a listán.
Így épül fel a választási rendszer
A magyar Országgyűlés 199 képviselőből áll, akiket egyfordulós, vegyes választási rendszerben választanak meg az erre jogosult polgárok:
- 106 képviselő egyéni választókerületben szerez mandátumot.
- 93 képviselő országos listáról kerül be a parlamentbe.
A választók többsége két szavazattal élhet a választások során: egyet az egyéni jelöltre, egyet pedig a pártlistára (vagy nemzetiségi listára) adhat le. Érdekesség, hogy a győztes egyéni jelöltek után is jár töredékszavazat a pártjuknak, ez a győztes és a második helyezett szavazatszáma közötti különbséget jelenti, ez szokták győzteskompenzációnak nevezni.
Listaállítás és frakciók
Pártlistát csak az a szervezet állíthat, amely legalább 9 megyében és a fővárosban összesen 27 egyéni választókerületben tudott jelöltet állítani (ehhez kerületenként 500 ajánlásra van szükség). A listás mandátumok kiosztása az úgynevezett d’Hondt-módszerrel történik.
Ez egy matematikai eljárás, amely során a szavazatokat elosztják egy-egy számsorral (1, 2, 3, 4...), és az így kapott hányadosok nagysága határozza meg, hogy melyik párt kaphatja meg a következő elérhető képviselői helyet.
Az így összeálló parlamentben a képviselők képviselőcsoportokat, azaz frakciókat alakíthatnak. Ehhez a főszabály szerint legalább öt, azonos párthoz tartozó képviselőre van szükség.
Kapcsolódó: hiába erősödött a forint, nem éri meg minden pénzünket euróra váltani.
