Az új parlamentben sosem látott magasságokba szökött a női képviselők száma: a székek negyede jut nekik. A nők láthatósága ezzel drasztikusan megugrik a politikában, és lesz is bőven dolga a képviselőknek – sokkal adós a nőknek az ország.
Szombaton megtartotta az új Országgyűlés alakuló ülését: a parlamentben 199 képviselőjéből összesen 55 nő ebben a ciklusban. Ez 25 százalékos arányt jelent, ami jelentős ugrás a Fidesz-kormány alatti 15 százalékhoz képest, azonban európai szinten továbbra sem kiemelkedő, Bulgária szintjét érjük el most. Az 50 százalékhoz a legjobb európai részvételi arányt felmutató Izland áll a legközelebb, 49,2 százalékkal.
Az Országgyűlésnek női elnöke van Forsthoffer Ágnes személyében, az alelnökök közt találjuk dr. Hallerné dr. Nagy Anikót, a Tisza frakcióját pedig szintén nő vezeti, Bujdosó Andrea.
Mindezek felett a kormánynak négy női minisztere is van:
- Orbán Anita külügyminiszterként,
- Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterként,
- Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszterként
- Görög Márta pedig Melléthei-Barna Márton jelöléstől való visszalépését követően igazságügy-miniszterként kapott feladatokat Magyar Péter miniszterelnöktől.
Bódis Kriszta és Rost Andrea, a választáson nyertes párt prominens jelöltjei kormánybiztosi szerepet nyertek el négy évre, akárcsak Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi szakember. Összességében tehát sokkal nagyobb láthatóságot, felelősséget, komolyabb pozíciókat kapnak a női politikusok, mint a korábbi kormányokban.
Komoly szerep jut a női képviselőknek az új parlamentben
Ez nem csak gesztus és üzenet értékkel bíró döntés, hanem egyfajta ígéret is lehet azzal kapcsolatosan, amit a magyar nők az új kormánytól várhatnak.
Teendő lesz bőven: sok az olyan terület, ahol sürgető a beavatkozás, a kormányváltás bekövetkezte pedig nagy elvárásokkal is jár.
Összegyűjtöttük, melyek azok az ügyek, amelyekben komoly előrelépésre lesz szükség a következő években ahhoz, hogy a nők valóban úgy érezhessék, az egyenlő képviselet felé halad az ország új vezetésével.
Legyen vége a nők elleni erőszaknak!
Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása kulcsfontosságú feladat, mely immár 12 éves késésben van. Az Európai Tanács áldozatvédő dokumentuma komplex stratégiával szolgál a nőkkel szemben elkövetett erőszak visszaszorítására, mégpedig – többek között – azáltal, hogy
az áldozat biztonságát, emberi jogainak védelmét helyezi az első pozícióba.
Az egyezmény ezen felül szakmai képzéseket ír elő azoknak, akik munkájukból kifolyólag – rendőrként vagy bíróként – bántalmazott nőkkel dolgoznak. Ha ők jobban értik, milyen egy bántalmazó kapcsolat dinamikája, nem fordulhat majd elő olyan gyakran, hogy bagatellizálják az eseteket, esetleg az áldozatot hibáztassák azért, amit el kellett szenvednie.
A bántalmazott nők fizikai védelmében is komolyabb lépéseket kell tenni az egyezmény szellemében, valamint nagyon fontos az is, hogy a dokumentum előírja a széles körű érzékenyítést, megelőzést és szemléletformálást.
Nőközpontú egészségügyi ellátás
A megnyert választás és az alakuló ülés közti néhány hétben Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt a szülések kapcsán a szabad orvosválasztás visszavezetéséről tett közzé Facebook-bejegyzést, melyre nemcsak a Magyar Orvosi Kamara, hanem a leendő egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt is reagált.
A hálapénzrendszer kivezetésével egy időben megszüntetett orvosválasztás lehetőségének eltörlése komoly viharokat vert a hazai szülészeti ellátásban, azonban szó sincs arról, hogy egyértelműen jó dolog lenne, ha ismét felállna a modell.
A valódi megoldás olyan szülészeti protokoll kidolgozása, valamint minden egészségügyi intézményben történő betartása lenne, amely
az indokolatlan császármetszések elvégzése mellett az újszülöttel szeparációjának is véget vetne, az anyák tájékoztatását helyezné a központba, korszerű, szoptatásbarát megközelítésű újszülött-gondozással kiegészítve.
A szülészeti erőszak megszüntetése alapköve kell, hogy legyen egy ilyen rendszernek.
Mindehhez szervesen hozzátartozik a csecsemőgondozásban évtizedek alatt meghonosodott tévhitek eloszlatása is háromóránkénti szoptatásról és a csecsemők teáztatásáról, valamint korai hozzátáplálásáról. A gyermekágyas anyáknak történő valódi segítségnyújtás részeként a gyermekágyi depresszió időben történő felismerése és a valós segítségnyújtás is elengedhetetlenek.
És ide tartozik az abortusszal kapcsolatos szabályozások nőbarát átszervezése is. A szívhang kötelező meghallgatása és az esemény utáni tablettához való hozzáférés nehezítettsége is méltatlan helyzetbe hoz sok nőt.
A családi pótlék és egyéb támogatások rendezése
A Tisza választási ígéretei közt szerepelt a családi pótlék összegének megduplázása – a jelenleg egy gyermek után 12 200 forintban meghatározott, 16 éve azonos szinten hagyott juttatás szó szerint csepp a tengerben. Pelenkára épp elég lehet, ha saját márkással megelégszik az ember, de
amint intézménybe kerül a gyermek, már egy havi étkezését sem tudja belőle finanszírozni a szülő.
A csed, illetve a gyed megemelésével az első két vére járó juttatások ugyan nőttek az elmúlt időszakban, ám ezek azoknak segítenek igazán, akik a szülést megelőzően kellően magas jövedelmet tudhattak magukénak. Az édesanyák szja-mentessége szintén sok családnak pluszbevétel, azonban a 40 fölötti kétgyermekesek, valamint az egygyermekesek ennek sem látják még előnyét. Az egyszülős családok támogatásának terén is van mit törleszteni.
Ideális esetben egy olyan rendszer felé mozdulna az ország a következő években, amely nem a gyermekek száma alapján ítél meg támogatást, hanem azoknak, ott segít kiemelten, akiknek erre komoly szüksége van.
A betegről gondoskodók helyzetének rendezése
Legyen szó sérült, speciális igényű, neurodivergens gyermekről, esetleg idős, beteg hozzátartozóról, az otthoni gondoskodás jellemzően női feladat.
Az állandó készenlét ellehetetleníti a munkavállalást, a gondozással járó fizikai teendők aláássák a testi, a lelki teher pedig a mentális egészséget.
Mindehhez komoly létfenntartási problémák is csatlakoznak: a családok sokszor nehezen teremtik elő a pelenkára, gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre vagy szakszerű ápolásra a pénzt.
A nők helyzetét emelhetné, ha a gyod – jelenleg a minimálbérnek megfelelő összeg – emelkedhetne, a nagykorú gondozása után járó, megalázóan alacsony ápolási díjat pedig jelentősen megemelnék.
2026-os állapotok szerint bruttó 51-93 ezer forint közti összeget kapnak azok, akik erre jogosultak. Magyarázatot sem igényel, miért nem jó ez így.
És a többi
A legégetőbb kérdések mellett ott van még a nemek közti bérszakadék rendezése, az üvegplafonon való áttörés segítése is – ebben természetesen már a nagyobb láthatóság, a női képviselők, miniszterek és egyéb közjogi méltóságok megjelenése is nagyon sokat segít. A hátrányos helyzetű családokban felnövő lánygyermekek esélyeinek javítása a kiszolgáltatottabb rétegek számára új esélyeket jelentene, mellyel hosszabb távon a teljes társadalomra hatást gyakorolhat egy új kormány. A meddőségi kezelések könnyebb elérhetősége, a várólisták csökkentése is fontos női téma, mely figyelmet igényel.
A számok tehát biztatók, egy új kezdetet jelölhetnek ki, de a fenti ügyekben meghozott, konkrét lépések tudják igazán javítani a magyar nők helyzetét.
Kapcsolódó: az örökbefogadások, a kórházban hagyott gyermekek sorsának javítása is fontos téma a nők számára Magyarországon.
