A filovírusok családjába tartozó kórokozók, mint az Ebola és a rettegett Marburg-vírus, a világ legveszélyesebb fertőzései közé tartoznak, amelyek a legsúlyosabb járványkitörések idején a fertőzöttek 25–90 százalékának életét is követelhetik. Amíg a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenleg is küzd a Bundibugyo-vírus okozta Ebola-járvánnyal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadta az első átfogó klinikai irányelvét.
Ez a tudományos alapokon nyugvó útmutató szakértők bevonásával és a legfrissebb bizonyítékok felhasználásával készült, hogy hatékony mentőövet nyújtson a járványok elleni védekezésben és a betegek helyes ellátásában.
Extrémen magas a halálozási arányuk ezeknek a vírusoknak
A Marburg-vírus 1967-es felfedezése óta Afrikában már 72 Ebola- és Marburg-járványt regisztráltak, amelyek a magas halálozási arány mellett súlyos társadalmi-gazdasági és pszichológiai terheket róttak az érintett országokra. Hivatalosan engedélyezett vakcinák és konkrét gyógyszerek hiányában a Marburg-, a Bundibugyo- és a Szudán-vírus esetében a korai és átfogó kezelés jelenti az egyetlen reális esélyt a túlélésre.

Ezek a javaslatok életet menthetnek
Az új ajánláscsomag tizennégy pont helyett 16 konkrét javaslatot fogalmaz meg a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók számára, amelyek közvetlenül a betegek életben maradását szolgálják.
A protokoll legelső lépése a fertőzöttek állapotromlásának azonnali felismerése, valamint a kiszáradás villámgyors és pontos kezelése szájon át adott, illetve szükség esetén intravénás folyadékpótlással.
A legsúlyosabb szövődmény, a fertőzés okozta sokk, vagyis a szervleálláshoz vezető drasztikus vérnyomásesés elkerülése érdekében az útmutató kötelezővé teszi az infúziók és az érösszehúzó gyógyszerek adagolását, amit az életjelek folyamatos monitorozásával kell kiegészíteni.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az azonnali életmentés mellett a WHO útmutatója kiemelt figyelmet fordít a rejtett, de jól kezelhető anyagcserezavarok korai szűrésére is. Ennek érdekében a szakembereknek laboratóriumi teszteket kell végezniük, amelyek segítségével azonnal azonosítható és orvosolható például a kritikus alacsony vércukorszint (hipoglikémia) vagy az anyagcsere felborulása.
Ugyancsak a protokoll kötelező eleme, hogy amennyiben a legyengült szervezetben más bakteriális fertőzések jelennek meg, például bakteriális szepszis, azaz a vérfertőzés, haladéktalanul meg kell kezdeni a célzott és megfelelő antibiotikumos kúrát.
A gyógyult betegekre is figyelniük kell a szakembereknek
A közvetlen veszély elmúltával sem zárul le az orvosi felügyelet, ugyanis az irányelv bevezeti a gyógyult betegek szigorú utógondozását is. Erre a túlélők hosszú távú jóléte mellett azért is van szükség, mert a vírus képes tartósan megmaradni a szervezetben (perzisztencia), az utókezelés pedig kulcsfontosságú a rejtett gócokból kiinduló újabb fertőzések megelőzése miatt.
Sokan nem is tudják, de ez a betegség több embert juttat a hazai kórházakba, mint a Covid.
























