Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A budapesti Városligetben fekvő Vajdahunyad várának egyik látványossága az Anonymus-szobor, amellyel turisták tömegei fotózkodnak nap mint nap. De vajon kit ábrázol a rejtélyes alak, és miért nincs arca?
Kevesen tudják, de Anonymus 1,9 méter magas szobra Béla király jegyzőjét, a Gesta Hungarorum szerzőjét mintázza meg, akinek csak művei maradtak fenn, személyéről viszont szinte semmit nem tudunk. Az, hogy a szobor végül mai formáját nyerte el, nem sokon múlt, kis híján Herman Ottó arcmását kapta meg.
Alig tudunk valamit Anonymusról
Ferenc József 1897 szeptemberében úgy határozott, hogy 10 szobrot ajándékoz Budapestnek, amelyek különféle történelmi alakokat, köztük Bocskai Gábort és Bethlen Gábort ábrázolták. Ekkor született meg a szándék, hogy emléket állítsanak Anonymusnak, Béla király jegyzőjének is. A bökkenő csak az volt, hogy
a középkori szerzők, szerzetesek Isten dicsőítését és a tudás terjesztését tűzték ki céljuknak, így nem keresték a hírnevet, gyakran ismeretlenek maradtak az utókor számára.
Így volt ez Anonymus esetében is, akiről szinte csak annyi információ maradt ránk, hogy P. dictus magisterként jelölte művét. Egyes elképzelések szerint a rövidítés a prae dictus magister latin kifejezésre, ami annyit tesz, „az előbb említett mester”. Ebből arra lehet következtetni, hogy a honfoglalásról és a magyarság első évszázadairól beszámoló Gesta Hungarorum egyetlen, 13. századból fennmaradt példánya másolat lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint azonban a „P” a szerző kezdőbetűje lehet. A We love Budapest felidézi:
A műből még annyi állapítható meg, hogy Anonymus a Felső-Tisza vidékéről származhatott, közeli kapcsolatban állt az Aba nemzetséggel, és Béla király – valószínűleg a dúsgazdag III. Béla – jegyzője lehetett.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Így született a szobor
Anonymus szobrának megformálása feladta a leckét a budapesti városatyáknak, hiszen hogyan lehet megmintázni valakit, akiről semmit nem tudunk? Elkészítésével végül maga Bánffy Dezső miniszterelnök bízta meg Ligeti Miklóst, akinek 20 ezer forintos tiszteletdíjat ajánlott fel.
Rajta kívül senki nem vállalta a rejtélyes történelmi alak megalkotását.
A szobrász Stróbl Alajos tanítványa volt, és Párizsban is megfordult, ahol Auguste Rodin művészete nagy hatást gyakorolt rá. Ligeti úgy döntött, hogy szerzetesként ábrázolja Anonymust, kutatásai során ugyanis arra jutott, hogy a középkorban a kolostorok voltak a tudás központjai. Először egy többalakos kompozíciót tervezett, de a végeredménnyel nem volt elégedett, így elkezdett a főalak megalkotására koncentrálni.
Elhagytam minden mellékest és csak az alakra fektettem súlyt, régi olasz, latin leírások alapján az akkori papi öltözékre. Törekedtem az arcot homályba burkolni, és az alakkal kifejezni, amit gondoltam, misztikussá tenni azt, mi titok volt, és marad, a történelmi Gesta Hungarorummal a kézben
– fogalmazott később a koncepcióról. Anonymust ennek megfelelően szerzetesi ruhába, fejére húzott kámzsában ábrázolta.
Nem mindenki rajongott érte
A művész tervei a Podmaniczky Frigyes által vezette bírálóbizottságban éles vitát váltottak ki: miközben Stróbl Alajos tévútnak tartotta az arctalan alakot, Fadrusz János a védelmébe vette az újszerű koncepciót. A bizottság 4:4 arányban szavazott, a végső döntést így Bánffy hozta meg, aki
utasította Ligetit, hogy készítsen arcot a szobornak.
Ligetinek nem tetszett az ötlet, de megtette, amit kívántak tőle, a korabeli beszámolók szerint Anonymus arcát Herman Ottóról mintázta meg. A bírálóbizottság második ülésén, amelyen Fadrusz és Stróbl sem vett részt, aztán mégis az első tervet fogadták el. Az arctalan ábrázolás mintája ugyanis nemcsak a Velencei Biennálén aratott zajos sikert, hanem a Szépművészeti Múzeum is megvásárolta egy példányát.
Ligetit egyenesen arra kötelezték, hogy semmisítse meg a második változatot.
A legenda úgy tartja, hogy szerencsét hoz
A mai ismert bronzszobor talapzatát Bálint Zoltán és Jámbor építészek tervei alapján Luigi Mazzi olasz kőfaragó készítette el, ezen az „Anonymus = Gloriosissimi Belæ Regis Notarius”, vagyis „a legdicsőségesebb Béla király jegyzője” szöveg olvasható.
A jellegzetes alak jobb kezében toll, a bal kezében a Gesta Hungarorum látható. Ligeti úgy formálta meg, hogy arca a mélyen előrehúzott csuklya árnyékában rejtve maradjon. A szobrot 1903. november 8-án adták át a Mezőgazdasági Múzeum udvarán, az eseményen Tisza István belügyminiszter mondott beszédet,
azóta pedig a budapestiek és a turisták nagy kedvencé vált.
Ha azt látod, hogy a látogatók Anonymus tollát dörzsölik, ne lepődj meg, egy városi legenda szerint ez szerencsét hoz. Sőt, úgy tartják, hogy felkeresése az alkotói válságban szenvedő íróknak is segíthet.
A Dunakorzó korlátján ülő Kiskirálylány-szoborról szintén az a hír jára, hogy megsimogatása szerencsét hoz.
