Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.
A művészettörténet sokáig nemcsak elfeledte a női alkotókat, hanem gyakran férfiaknak tulajdonította a munkáikat. Számos műtárgy esetében napjainkban derül ki: valójában női kezek alkották.
Alapműveltségi kvízünkben a festészettel kapcsolatban kell megmutatnod tudásod. Akárhány kérdésre is sikerül helyesen válaszolnod, reméljük jól szórakozol majd. Az értékelés után galériában nézheted meg a feladványban szereplő alkotásokat.
Miután kivégeztette, VIII. Henrik Boleyn Anna minden fellelhető portréját elpusztíttatta – később azonban készült róla néhány festmény, ám egyes kutatók szerint ezek nem is őt ábrázolják. Vagy legalábbis nem teljesen.
Federico Zuccari az olasz manierizmus elismert festője volt, ám a kritikát nem szenvedte: rendszeresen festményein reagált a valós vagy vélt sérelmeire, míg végül XIII. Gergely pápa száműzte Rómából.
Ha Vincent van Gogh neve felmerül, szinte mindenkinek elsőként ikonikus napraforgói ugranak be – az élénk sárga színek és a lendületes ecsetvonások. De vajon mit is jelentettek számára ezek a virágok?
Híres magyar festők képeinek részleteit mutatjuk villámkvízünkben. Rájössz, ki az alkotó?
Nehéz feladatra vállalkozol, ha belevágsz kvízünkbe: tíz híres festményt választottunk ki, ám csak egy apró részletét mutatjuk meg. Felismered, melyik alkotásról van szó?
Történelmi pillanatnak lehettek tanúi azok, akik november elején követték a New York-i Sotheby’s aukcióját. Gustav Klimt egyik utolsó portréja, az „Elisabeth Lederer portréja” című mű ugyanis elképesztő, 236,4 millió dolláros áron kelt el, amivel minden korábbi modern festményárverési rekordot megdöntött.
Frida Kahlo alkotásai iránt máig nagy a nemzetközi érdeklődés, mégis szembetűnő a különbség a női és a férfi művészek munkáinak értéke között. Bár Kahlo egyik festményét most ismét rekord közeli összegre becsülték, ez még mindig csak töredéke annak, amelyet férfi művészek esetében gondolkodás nélkül kifizetnek.
Az Országház legnagyobb és legismertebb festménye, Munkácsy Mihály Árpád honfoglalása című alkotása, nem azonnal találta meg végső helyét az épületben. Többször költöztették, sőt, egy időben még ideiglenes helyen is volt, hogy aztán 1926-ban végre a képviselőházi ülésterem falát díszíthesse.
Bár eddig úgy tudtuk, hogy Jean Étienne Liotard svájci festő 1762-ben készült képe Marie Antoinette-et ábrázolja, kiderült, hogy valójában a francia királyné nővére, Mária Karolina szerepel rajta.
