Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Miután kivégeztette, VIII. Henrik Boleyn Anna minden fellelhető portréját elpusztíttatta – később azonban készült róla néhány festmény, ám egyes kutatók szerint ezek nem is őt ábrázolják. Vagy legalábbis nem teljesen.
VIII. Henrik és Boleyn Anna házassága Anglia történelmének egyik meghatározó kapcsolata volt. A királyi frigy körüli botrányokat, a házasság szerepét az anglikán egyház megalakulásában, majd a királyné elítélését és kivégzését az angol reformáció kezdetét kísérő politikai és vallási zűrzavar kulcsfontosságú eseményeiként jegyezték föl a történészek. Nem véletlen, hogy egyes kutatók állítják: Boleyn Anna volt
„Anglia történelmének legbefolyásosabb és legfontosabb királynéja”.
Sorsa illeszkedik ahhoz a turbulens korhoz, amelyben élt. VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak volt az udvarhölgye, amikor az uralkodó szemet vetett rá. Össze is akart házasodni vele, ám VII. Kelemen pápa nem volt hajlandó semmisnek kimondani frigyüket.
Ez vezetett az anglikán egyház megalakulásához, amiben Boleyn Annának fontos szerepe volt.
VIII. Henrik és Boleyn Anna házassága azonban csak három évig tartott: a királyné ugyanis nem tudott eleget tenni a legfőbb elvárásnak, amely a frigyet körülvette: nem szült fiúörököst. „Csak” egy lánya született, Erzsébet – ő lett később, VI. Eduárd és I. Mária után az angol uralkodó. Henrik azonban fiút akart, és második felesége többszöri vetélése után szemet vetett a királyné udvarhölgyére, Jane Seymourra, és ez megpecsételte Boleyn Anna sorsát. (Különös egybeesés, hogy utolsó vetélése pont azon a napon következett be, amelyiken Aragóniai Katalint eltemették.)
Árulással vádolták Boleyn Annát
Henrik előbb kijelentette, hogy szerelme Boleyn Anna iránt bűbáj hatására lobbant föl, majd hűtlenséggel és vérfertőzéssel vádolta meg a királynét. Letartóztatták Boleyn egyik flamand zenészét, Mark Smeatont, és a muzsikus – valószínűleg kínzás hatására – beismerte: a királyné szeretője volt. Később mások is gyanúba keveredtek, köztük George Boleyn, Anna testvére – innen a vérfertőzés vádja. Sőt, biztos, ami biztos, az árulás is rákerült a bűnlajstromára: a királyné a vád szerint Henrik halálát akarta, hiszen a hűtlenség sokkja olyan megrázkódtatást jelenthetett, ami veszélybe sodorhatta az uralkodó életét.
Boleyn Anna épp egy teniszmérkőzést nézett, amikor letartóztatták, és elhurcolták a londoni Towerbe.
A Vatikántól immár elszakadt angliai egyház feje, Thomas Cranmer ugyanazon a napon nyilvánította semmisnek az uralkodói frigyet, amelyiken Boleyn Annát kivégezték. VIII. Henrik azonban ezzel nem elégedett meg: elrendelte a néhai királynéról készült összes portré megsemmisítését – még az emlékét is el akarta törölni a frigynek.
A legtöbb portréját elpusztították
Ennek következményeként Boleyn Anna kinézete máig rejtély. Néhány arckép ugyan fennmaradt róla, ám ezek egy része később készült, ráadásul meglehetősen különbözőképpen ábrázolják a királynét. Még Hans Holbein német festő két korabeli vázlatához is mintha két különböző nő állt volna modellt. Pedig
a reformáció korának utolsó nagy mesterét igazán nem lehetett azzal vádolni, hogy nem érti a dolgát.
Boleyn Anna halála után azonban pár festmény előkerült – több közülük I. Erzsébet uralkodása alatt készült. Ezeken a Hans Holbein rajzain látható nőre ugyan egyáltalán nem hasonlít a néhai uralkodónő, I. Erzsébetre viszont annál inkább. Gondolhatnánk, hogy ennek oka a rokoni kapcsolat, ám a legújabb kutatások szerint más magyarázata is lehet.
Boleyn teste, Erzsébet feje
Egyes, a Tudor-korra specializálódott történészek, köztük Owen Emmerson azt gondolják, hogy az I. Erzsébet uralkodása alatt festett képek szándékosan úgy készültek, hogy azokon Boleyn Anna hasonlítson a királynőre. A képek így voltak hivatottak igazolni
„a törvényes és Isten által elrendelt öröklési rendet”
– mondta Emmerson. Ez mindenképp jól jöhetett az uralkodónőnek, hiszen Boleyn Anna halála és az ő trónra lépése között 22 év telt el. VIII. Henrik halála után ugyanis annak Jane Seymourtól született fiát, VI. Eduárdot koronázták meg, őt pedig az összesen hatszor házasodó Henrik első feleségétől fogant I. Mária követte a trónon. I. Erzsébetnek így hasznos lehetett a portrékkal is megtámogatnia uralkodói legitimitását.
Emmerson szerint nem ez volt az első eset, hogy ezt a trükköt vetették be az angol udvarban. Hasonlóképpen járt el I. Mária is: az ő portréit is „meghamisították”. Könnyen lehet hát, hogy amiről ma azt gondoljuk, hogy Boleyn Annát ábrázoló festmény, az valójában VIII. Henrik második feleségének csak a felsőtestét mutatja hűen: a fej igazából I. Erzsébethez tartozik.
Henrik olykor a „korabeli Tinderen” választotta ki leendő menyasszonyait: elkészíttette portréjukat Hans Holbeinnel.
