A hidegháború egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Nyikita Hruscsov 1960-ban az ENSZ 15. közgyűlésén a cipőjével verni kezdte az asztalt. De mi késztette erre a meglepő viselkedésre a Szovjetunió első emberét? És miért kérdőjelezik meg egyesek, hogy valóban megtörtént az eset?
1960 őszén New Yorkban tartották az ENSZ aktuális ülésszakát, melynek fő témáját a gyarmati országok függetlensége adta. A hangulat meglehetősen forró volt: a korábban már enyhülni tetsző hidegháborús helyzetet ismét felszította, hogy 1960 májusában a Szovjetunió fölött lelőttek egy amerikai kémrepülőgépet.
Fidel Castro négy és fél órás beszéde
1960-ban még nem állt a berlini fal, és a kubai rakétaválság sem robbant még ki. Ennek ellenére szeptember 28-án Kuba, vagy legalábbis Fidel Castro akarva-akaratlan a figyelem középpontjába került: a kubai elnök (aki akkoriban éppen azzal tört borsot az amerikaiak orra alá, hogy államosította az amerikai nagyvállalatokat) annak ellenére, hogy tizenöt perces felszólalásra kapott lehetőséget, négy és fél órán át (!) beszélt, azt bizonygatva, hogy az államosítás teljesen helyénvaló. Castro maratoni hosszúságú beszéde azonban néhány héttel később eltörpült a Szovjetunió első emberének, Nyikita Hruscsovnak botrányos viselkedése miatt.
Hruscsov ökle és cipője
Hruscsovot – aki akkor már hét éve, Sztálin halála óta volt a Szovjetunió elnöke – ellentmondásos politikai személyiségnek ismerték. Ha akart, elbűvölően kedves tudott lenni, máskor viszont otromba, ízléstelen megnyilvánulásokra ragadtatta magát. A 90 ország részvételével zajló ENSZ-közgyűlésen 1960. október 12-én a Fülöp-szigetek küldötte, Lorenzo Szumulong hozzászólása dühítette fel az SZKP első titkárát: Szumulong szóvá tette, hogy a Szovjetunió megfosztotta politikai és polgári jogaiktól a kelet-európai országok állampolgárait. Hruscsov ekkor előbb tiltakozásképpen az öklével verte az asztalt (erről filmfelvétel is fennmaradt), majd gyorsan az emelvényre lépett, ahol az Egyesült Államok talpnyalójának nevezte, majd félrelökte Szumulongot. Ezután visszaült a helyére, valahogyan lekerült a lábáról a cipő, és hogy nagyobb nyomatékot adjon szavainak, azzal csapkodta az asztalt. (Más források szerint előbb a helyén ülve kezdte ütni lábbelijével az asztalt, ezután lépett oda Szumulonghoz a pulpitusra.) Mindkét verzió megegyezik abban, hogy a Szovjetunió első embere az akció közben minősíthetetlen szavakat használt.
A különös tettet azóta többen is megkérdőjelezték, mondván, hogy nem maradt fenn róla filmfelvétel – ennek ellenére rengetegen állítják, hogy személyesen látták a televízióban. Vajon a Mandela-effektus lépett életbe, vagy az ENSZ tüntette el a kínos jelenetet az archívumból? Az eset megtörténtét akár bizonyíthatná több, az eset másnapján született újságcikk: a New York Times például október 13-i cikkében (Khrushchev Bangs His Shoe on Desk, azaz „Hruscsov a cipőjével veri az asztalt”) írt az esetről, de a Washington Post, a The Guardian, a The Times és a Le Monde is hasonló cikkeket közölt.
"Fokozom még a hangulatot"
Hruscsov maga emlékirataiban egy másik dátumhoz köti az eseményt: amikor 1960. október 1-jén dühösen felszólalt a Spanyolországban regnáló Franco-rezsim ellen.
„Eszembe jutottak azok a jelentések, amiket a Duma üléseiről olvastam, és úgy döntöttem, kissé fokozom még a hangulatot. Levettem a cipőmet, és az asztalhoz vertem, hogy hangosabb legyen a tiltakozásunk”
– írta. (Meglehet, a politikus nem emlékezett jól: az emlékiratok lábjegyzete kitér arra, hogy a The Times-ban a Hruscsov Franco-ellenes felszólalásáról írott cikkek nem tettek említést a cipőincidensről.)
Az interneten ugyanakkor fellelhető egy felvétel az ominózus jelenetről, de a kétkedők szerint akár hamisított is lehet, ráadásul nem is vehető ki tisztán, hogy mit tart Hruscsov a kezében:
A hamisítás ez esetben nem feltétlenül összeesküvés-elmélet, hiszen ismert, hogy az AP hírügynökség archívumában fellelhető fotót valaki utólag módosítva egy cipőre emlékeztető tárgyat varázsolt Hruscsov kezébe.
Hol szorít a cipő?
Nina Hruscsova, a politikus dédunokája szerint viszont az eset valóban megtörtént. Szerinte a politikus új cipőt viselt, ami szorította, ezért az asztal alatt megszabadult tőle. Amikor dühében az öklével verni kezdte az asztalt, leesett az órája. Lehajolt, hogy felvegye, megakadt a szeme a cipőjén, és jó ötletnek tűnt számára, hogy azzal adjon nyomatékot szavainak. Ezzel a beszámolóval szinte szóról szóra megegyezik a tolmács Viktor Szuhodrev verziója, bár szerinte megállt a politikus karórája, és ez vezetett a cipő használatához.
Szergej Hruscsov, a politikus fia szerint viszont Hruscsov jelentős túlsúlya miatt nemigen vehette le az asztal alatt azt a bizonyos cipőt. Az ENSZ egy munkatársa szerint a szovjet államfő már korábban elvesztette az egyik cipőjét, amikor egy újságíró véletlenül rálépett a lábára, s bár visszaadták neki, nem tudta a szűk helyen felvenni – tehát a kérdéses pillanatban a cipő éppen a keze ügyében volt.
Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere szintén jelen volt az ülésen, mi több, készült egy olyan kép is, amin ő és Hruscsov láthatók a közgyűlésen – egy cipő társaságában. Gromiko szerint szintén megtörtént az eset, bár ő úgy emlékszik, Hruscsov a Macmillan brit miniszterelnök szavaira adott válaszát nyomatékosította a cipővel. Mások szerint Hruscsov előre eltervezte az akciót, így biztosítva, hogy az ő kiállásától legyen hangos a sajtó, ne pedig a Szovjetunió számára kedvezőtlen döntésektől.
Thor kalapácsa lesújt
Akárhogy is történt, aznap igencsak paprikás volt a hangulat a közgyűlésen. A román külügyminiszter, Eduard Mezinescu Hruscsov szónoklata után előbb a Fülöp-szigeteki küldöttnek címezte dühös szavait, majd a közgyűlés elnökét, Frederick Bolandot vette célba, aminek következtében végül kikapcsolták a mikrofonját. A szocialista blokk országainak vezetői erre gúnyos bekiabálásokkal reagáltak, Boland pedig végül olyan erősen csapta le az ülés végét jelző Thor-kalapácsot, hogy az kettétört.
Ha szívesen olvasnál még a hidegháborúról, ezt a cikket ajánljuk.
