Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946-ban Winston Churchill fultoni beszédével új korszak vette kezdetét a világpolitikában. A brit vezető kevesebb mint egy évvel a náci Németország legyőzése után arra figyelmeztette a nyugatot, hogy a szovjet fenyegetés miatt egy vasfüggöny ereszkedett Európára, ezzel kettészakítva a kontinenst.
A svéd haditengerészet 1981-től kezdve évente több tucat alkalommal vonult ki teljes harci készültségben, hogy elkapja a szovjet betolakodókat. Tengeralattjárókra azonban sosem bukkantak, és a rejtély megoldására egészen 1996-ig kellett várni.
Az Egyesült Királyság történelme során utolsó alkalommal 70 évvel ezelőtt szerzett területet: egy 25 méter széles, csupasz sziklát, amely mintegy 11 órás hajóútra található a Skóciához tartozó Külső-Hebridáktól.
A hidegháború éveiben a zárt városok sokszor még a térképre sem kerültek fel, az ott lakóknak pedig szigorúan tilos volt elárulniuk a lakcímüket.
A hidegháború egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Nyikita Hruscsov 1960-ban az ENSZ 15. közgyűlésén a cipőjével verni kezdte az asztalt. De mi késztette erre a meglepő viselkedésre a Szovjetunió első emberét? És miért kérdőjelezik meg egyesek, hogy valóban megtörtént az eset?
Hatalmas, ám elhagyatott épület áll Berlin Charlottenburg-Wilmersdorf nevű kerületében. A Berlini Nemzetközi Kongresszusi Központ (ICC Berlin) jó példája annak, milyen furcsa eredményei is voltak a hidegháborúban két részre osztott Németország, az NSZK és az NDK versengésének.
A Stasi emberei speciális lehallgatókészülékkel keresték az alagutakat a Berlint kettéválasztó fal alatt, és ha gyanakodni kezdtek a szökésre, nem féltek dinamitot használni.
Még az egyetemen szervezte be a KGB Albrecht Dittrichet – a kémia szakos hallgató a kémkedés miatt otthagyta felségét és gyerekét, majd titkos ügynökként kezdett új életet Amerikában. Második családját azonban már nem volt hajlandó elhagyni, inkább saját halálhírét keltette.
Komoly nemzetközi feszültséget okozott a baleset, amely során egy szovjet, nukleáris reaktor meghajtású műhold, a Koszmosz-954 irányíthatatlanná vált, és becsapódott Kanada területén.
Az amerikaiak az 1960-as években Grönland jege alá fúrtak volna alagútrendszert, és a bázisra mobil nukleáris rakétákat terveztek telepíteni.
A szovjet kódok feltörése a hidegháború idején fontos feladata volt egy maroknyi nőnek: a Venona-projekt egészen a kilencvenes évek közepéig titkos maradt, és a közvélemény még akkor is férfiaknak tulajdonította az általuk elért eredményeket, amikor erőfeszítéseik végre napvilágra kerülhettek.
