A hidegháború idején, 1966 januárjában egy apró andalúziai halászfalu neve váratlanul bekerült a világsajtóba. A spanyolországi Palomares fölött két amerikai katonai repülőgép ütközött össze a levegőben, a gépek pedig négy hidrogénbombát szórtak szét a vidéken.
A hidegháború idején a legveszélyesebb kémek nem mindig napszemüvegben és ballonkabátban dolgoztak éjnek idején. Egy nyugodt brit kertváros kedves, középkorú házaspárjáról senki nem gondolta volna, hogy hadititkokat szivárogtatnak az ellenséges Szovjetuniónak.
Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946-ban Winston Churchill fultoni beszédével új korszak vette kezdetét a világpolitikában. A brit vezető kevesebb mint egy évvel a náci Németország legyőzése után arra figyelmeztette a nyugatot, hogy a szovjet fenyegetés miatt egy vasfüggöny ereszkedett Európára, ezzel kettészakítva a kontinenst.
A svéd haditengerészet 1981-től kezdve évente több tucat alkalommal vonult ki teljes harci készültségben, hogy elkapja a szovjet betolakodókat. Tengeralattjárókra azonban sosem bukkantak, és a rejtély megoldására egészen 1996-ig kellett várni.
Az Egyesült Királyság történelme során utolsó alkalommal 70 évvel ezelőtt szerzett területet: egy 25 méter széles, csupasz sziklát, amely mintegy 11 órás hajóútra található a Skóciához tartozó Külső-Hebridáktól.
A hidegháború éveiben a zárt városok sokszor még a térképre sem kerültek fel, az ott lakóknak pedig szigorúan tilos volt elárulniuk a lakcímüket.
A hidegháború egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Nyikita Hruscsov 1960-ban az ENSZ 15. közgyűlésén a cipőjével verni kezdte az asztalt. De mi késztette erre a meglepő viselkedésre a Szovjetunió első emberét? És miért kérdőjelezik meg egyesek, hogy valóban megtörtént az eset?
Hatalmas, ám elhagyatott épület áll Berlin Charlottenburg-Wilmersdorf nevű kerületében. A Berlini Nemzetközi Kongresszusi Központ (ICC Berlin) jó példája annak, milyen furcsa eredményei is voltak a hidegháborúban két részre osztott Németország, az NSZK és az NDK versengésének.
A Stasi emberei speciális lehallgatókészülékkel keresték az alagutakat a Berlint kettéválasztó fal alatt, és ha gyanakodni kezdtek a szökésre, nem féltek dinamitot használni.
Még az egyetemen szervezte be a KGB Albrecht Dittrichet – a kémia szakos hallgató a kémkedés miatt otthagyta felségét és gyerekét, majd titkos ügynökként kezdett új életet Amerikában. Második családját azonban már nem volt hajlandó elhagyni, inkább saját halálhírét keltette.
Komoly nemzetközi feszültséget okozott a baleset, amely során egy szovjet, nukleáris reaktor meghajtású műhold, a Koszmosz-954 irányíthatatlanná vált, és becsapódott Kanada területén.
