Ez a beszéd volt a hidegháború első jele: évtizedekre meghatározta a világ sorsát

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946-ban Winston Churchill fultoni beszédével új korszak vette kezdetét a világpolitikában. A brit vezető kevesebb mint egy évvel a náci Németország legyőzése után arra figyelmeztette a nyugatot, hogy a szovjet fenyegetés miatt egy vasfüggöny ereszkedett Európára, ezzel kettészakítva a kontinenst.

Churchill már magánemberként, Harry Truman amerikai elnök meghívására érkezett a Missouri állambeli Westminster College-ba, ahol beszédében rámutatott arra, hogy a Balti-tengeri Stettintől az adriai Triesztig egy ideológiai és politikai választóvonal húzódik, amely mögött a közép- és kelet-európai államok Moszkva növekvő ellenőrzése és a „rendőri kormányzatok” alá kerültek.

A beszéd hatásos volt

A politikus felismerte, hogy a Szovjetunió nem vonul ki a megszállt területekről, sőt, terjeszkedni kíván. Kitért a harmincas évek megbékítési politikájának kudarcára, és hangsúlyozta:

Idézőjel ikon

az oroszok semmit nem tisztelnek annyira, mint az erőt, és semmit nem vetnek meg jobban, mint a katonai gyengeséget.

Úgy vélte, ha a nyugati demokráciák nem állnak ki egységesen az ENSZ mellett, a „katasztrófa mindannyiunkat maga alá temethet”.

A figyelmet a hidegháborúra felhívó, híres beszéd 80 évvel ezelőtt hangzott el
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

Truman elnök is közrejátszott

A beszéd célja az volt, hogy az Egyesült Államokat kimozdítsa az elszigetelődésből, és szorosabb, „különleges kapcsolatra” ösztönözze Nagy-Britanniával.

Truman elnök, aki előre olvasta és jóváhagyta a szöveget, Churchillt használta fel arra, hogy tesztelje az amerikai közvéleményt.

Bár a reakciók eleinte vegyesek voltak (sokan háborús uszítónak tartották a brit politikust), a beszéd végül megágyazott a Truman-doktrínának és a NATO későbbi megalakulásának. 

Elkezdődött a hidegháború

Sztálin válasza nem váratott magára: Churchillt Hitlerhez hasonlította, és azzal vádolta, hogy faji elméletet hirdet az angol nyelvű népek felsőbbrendűségéről. A hidegháború ezzel visszafordíthatatlanul megkezdődött. Évtizedekkel később, a berlini fal leomlása után Mihail Gorbacsov is elismerte fultoni látogatásakor, hogy a szovjet vezetés számára ez a beszéd jelentette a formális hadüzenetet egy olyan küzdelemben, amely évtizedekre meghatározta a világ sorsát.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy Churchill szerint mi volt az első igazi világháború, olvasd el ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.