Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946-ban Winston Churchill fultoni beszédével új korszak vette kezdetét a világpolitikában. A brit vezető kevesebb mint egy évvel a náci Németország legyőzése után arra figyelmeztette a nyugatot, hogy a szovjet fenyegetés miatt egy vasfüggöny ereszkedett Európára, ezzel kettészakítva a kontinenst.
Churchill már magánemberként, Harry Truman amerikai elnök meghívására érkezett a Missouri állambeli Westminster College-ba, ahol beszédében rámutatott arra, hogy a Balti-tengeri Stettintől az adriai Triesztig egy ideológiai és politikai választóvonal húzódik, amely mögött a közép- és kelet-európai államok Moszkva növekvő ellenőrzése és a „rendőri kormányzatok” alá kerültek.
A beszéd hatásos volt
A politikus felismerte, hogy a Szovjetunió nem vonul ki a megszállt területekről, sőt, terjeszkedni kíván. Kitért a harmincas évek megbékítési politikájának kudarcára, és hangsúlyozta:
az oroszok semmit nem tisztelnek annyira, mint az erőt, és semmit nem vetnek meg jobban, mint a katonai gyengeséget.
Úgy vélte, ha a nyugati demokráciák nem állnak ki egységesen az ENSZ mellett, a „katasztrófa mindannyiunkat maga alá temethet”.
Truman elnök is közrejátszott
A beszéd célja az volt, hogy az Egyesült Államokat kimozdítsa az elszigetelődésből, és szorosabb, „különleges kapcsolatra” ösztönözze Nagy-Britanniával.
Truman elnök, aki előre olvasta és jóváhagyta a szöveget, Churchillt használta fel arra, hogy tesztelje az amerikai közvéleményt.
Bár a reakciók eleinte vegyesek voltak (sokan háborús uszítónak tartották a brit politikust), a beszéd végül megágyazott a Truman-doktrínának és a NATO későbbi megalakulásának.
Elkezdődött a hidegháború
Sztálin válasza nem váratott magára: Churchillt Hitlerhez hasonlította, és azzal vádolta, hogy faji elméletet hirdet az angol nyelvű népek felsőbbrendűségéről. A hidegháború ezzel visszafordíthatatlanul megkezdődött. Évtizedekkel később, a berlini fal leomlása után Mihail Gorbacsov is elismerte fultoni látogatásakor, hogy a szovjet vezetés számára ez a beszéd jelentette a formális hadüzenetet egy olyan küzdelemben, amely évtizedekre meghatározta a világ sorsát.
Ha kíváncsi vagy rá, hogy Churchill szerint mi volt az első igazi világháború, olvasd el ezt a cikkünket is!
