A történelem leghíresebb szakállainak birtokosai között előkelő helyen szerepel a 2016-ban elhunyt kubai diktátor, Fidel Castro, akinek arcszőrzete annyira ikonikussá vált, hogy egy időben a CIA furfangos tervvel próbálta eltávolítani, hátha így megfoszthatják macsó imázsától a kommunista vezetőt.
A hidegháború vége átrendezte a globális erőviszonyokat, azonban még ebben a zavaros időszakban is meglepőnek hatott, amikor 1989-ben a Pepsi vállalat egy teljes szovjet hadiflotta tulajdonosa lett, és a világ hatodik legerősebb tengeri hatalmává vált. A különös történet méltó zárása az amerikai üdítőitalcég és a kommunista állam közötti együttműködésnek, amely egészen az 1950-es évekig nyúlik vissza.
A nemzetközi hírszerzés világában gyakran folyamodnak kreatív, olykor pedig egészen bizarr és ostoba módszerekhez a titkosszolgálatok, hogy minél eredményesebben és észrevétlenebbül jussanak információkhoz az ellenségről. A CIA egyik legfurcsább ötlete például az volt, amikor kiborg macskák segítségével akarták lehallgatni a szovjeteket.
Kedves ajándékkal lepték meg a szovjet gyerekek a moszkvai amerikai nagykövetet, aki annyira örült a nagylelkű gesztusnak, hogy éveken át dolgozószobájában tartotta a kapott plakettet. Nem is sejtette, hogy az ártatlannak tűnő ajándék titkot rejt: segítségével több mint hat éven keresztül hallgatták le őt a szovjet elvtársak.
Miért neveztek el utat a legnagyobb szovjet úttörőtáborban egy amerikai lányról, és hogyan lett a ’80-as évek kicsit naiv, de jó szándékú médiaszenzációja egy Kremlbe címzett levélből? Samantha Reed Smith története.
A berlini fal több mint negyedszázadon át jelképezte Európa kettéosztottságát, szögesdróttal, őrtornyokkal, betonfallal és sorompókkal akadályozva, hogy Kelet-Németország lakói nyugatra szökhessenek: sokan mégis megkíséreltek átjutni a falon, olykor a legkülönösebb módszerekkel, többek között tankkal, sárkányrepülővel és kötélpályán, két család pedig egy hihetetlenül invenciózus és vakmerő ötlettől vezérelve a bajor határ felett repült át saját maguk készítette hőlégballonnal.
Melita Norwood a második világháborút megelőző időszaktól kezdve egészen az 1970-es évekig látta el információval a Szovjetunió hírszerzését – többek közt az atombomba titkairól is szivárogtatott.
A sci-fi műfaja határtalan érdekességet és lehetőséget rejt, ezt már Jules Verne óta tudjuk. Az pedig szintén érdekfeszítő, hogy hol, hogyan használják ki ezt a műfajt. A Szovjetunióban is virágzott a tudományos fantasztikum. Talán nem éppen úgy, ahogy ma.
