Az amerikaiak az 1960-as években Grönland jege alá fúrtak volna alagútrendszert, és a bázisra mobil nukleáris rakétákat terveztek telepíteni.
A szovjet kódok feltörése a hidegháború idején fontos feladata volt egy maroknyi nőnek: a Venona-projekt egészen a kilencvenes évek közepéig titkos maradt, és a közvélemény még akkor is férfiaknak tulajdonította az általuk elért eredményeket, amikor erőfeszítéseik végre napvilágra kerülhettek.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A Vörös Elvisnek becézett Dean Reed amerikai létére a Vasfüggöny túloldalára költözött, és a „Béketábor” sztárja lett a hidegháború idején. A szovjet és keletnémet pártvezetés által támogatott énekes-színész végül tragikus halált halt, melynek rejtélyes körülményei összeesküvés-elméleteket szültek.
A berlini fal 28 éves fennállása alatt több százan kíséreltek meg – sikeresen vagy kevésbé sikeresen – átjutni Kelet-Berlinből a szabadságot jelentő nyugati oldalra. Egyesek kifejezetten kreatív megoldásokkal próbálták kicselezni a fegyveres őrséget: közülük is kiemelkedik leleményességével egy osztrák fiatalember, Heinz Meixner, aki barátnőjével és leendő anyósával szó szerint átgurult az ellenőrző sorompó alatt.
A hidegháború egyik legforróbb évében nyomtalanul eltűnt az amerikai légierő egy tisztje, aki birtokában volt számos, az atomrakétákkal kapcsolatos titkos információnak. William Howard Hughes őrnagyot dezertálással vádolták meg, azonban a titkosszolgálatoknak minden igyekezetük ellenére sem sikerült a nyomára bukkanniuk − egészen 35 évig.
Bárkivel előfordul, hogy egy óvatlan pillanatban ottfelejti valahol az esernyőjét, a sapkáját, vagy rosszabb esetben a kulcsát, személyi igazolványát. A tudománytörténet egyik igazi „szórakozott professzora”, John Wheeler fizikus azonban olyan, a legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentő dokumentumokat felejtett egy vonat vécéjében, melyek rossz kezekbe kerülve akár az egész világ sorsát befolyásolhatták volna.
Az atombomba felfedezésével a világ szembesült vele, hogy akár egyetlen rossz gombnyomással véget érhet az emberi civilizáció − a hidegháború időszakában azonban nemcsak rettegést, de nagy kíváncsiságot is szült a minden addiginál pusztítóbb új fegyver. Amerikában az 1950-es években fellendült az atombomba-turizmus, melynek részben a bűn városa, Las Vegas is köszönheti felemelkedését.
Az 1960-as évek elején egy 22 méter hosszú, preparált bálnatetemet hordoztak végig egész Kelet-Európán. A látványosságra kicsik és nagyok egyaránt kíváncsiak voltak, de milyen cél állhatott a szenzáció hátterében?
Egy szigorúan titkos atombunkert nyitottak meg idén a nagyközönség előtt Dániában. A nukleáris támadásnak ellenálló épület ma lenyűgöző föld alatti múzeumként üzemel, a hidegháborús paranoia mementójaként. Reméljük, meg is marad csupán annak…
Az 1968. augusztus 20-áról 21-ére virradó éjjelen a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai – köztük Magyarország – támadást indítottak Csehszlovákia ellen, hogy tankokkal fojtsák el a reformpárti Alexander Dubček főtitkár „emberarcú szocializmust” megcélzó programját. Az invázióról készült, világszerte híressé vált fényképeket titokban csempészték Nyugatra, készítőjük személyazonosságát sokáig elhallgatták.
A Szputnyik–1 fellövésével elindult az űrverseny, melynek kezdeti szakaszában az Egyesült Államok kétségbeesetten próbálta utolérni a markáns előnyben lévő Szovjetuniót. Az amerikai kormány eleinte még nem egy emberi legénység holdra szállásával akarta megverni a szovjeteket, hanem sokkal bizarrabb és pusztítóbb ötletet eszelt ki, az atombomba felhasználását.
