A vonaton felejtette a hidrogénbomba tervét a szórakozott amerikai fizikus

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bárkivel előfordul, hogy egy óvatlan pillanatban ottfelejti valahol az esernyőjét, a sapkáját, vagy rosszabb esetben a kulcsát, személyi igazolványát. A tudománytörténet egyik igazi „szórakozott professzora”, John Wheeler fizikus azonban olyan, a legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentő dokumentumokat felejtett egy vonat vécéjében, melyek rossz kezekbe kerülve akár az egész világ sorsát befolyásolhatták volna.

A hidrogénbombával lépéselőnybe került Amerika

Az 1911-ben született és 2008-ban, 96 éves korában elhunyt John Archibald Wheeler a 20. század egyik legkiemelkedőbb elméleti fizikusának számít, aki a Princeton Egyetemen Albert Einstein munkatársaként dolgozott, és az ő nevéhez köthető a fekete lyuk és a féregjárat kifejezések megszületése is. A jeles tudós Niels Bohr és Enrico Fermi mellett kulcsszerepet játszott az atommaghasadás felfedezésében, az 1940-es években pedig részt vett az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-terv kutatásaiban. A világháborút követő években Wheeler az amerikai kormányzat megbízásából a Matternhorn-B névre keresztelt projektben vállalt szerepet, melynek célja egy, az atombombánál is pusztítóbb nukleáris fegyver létrehozása volt.

John Archibald Wheeler (1911–2008), a „szórakozott professzor” Getty Images Hungary
Fotó: ullstein bild

A Teller Ede elképzelései alapján megvalósult hidrogénbomba első kísérleti bevetésére 1952 novemberében került sor a Csendes-óceánon, a Marshall-szigeteknél: a bomba ezerszer akkora pusztítást végzett, mint a hét évvel korábban Japánra ledobott atombombák, szó szerint a semmivel tette egyenlővé az atollt, melyen landolt. Az Egyesült Államok ezzel lépéselőnybe került az atomtitkot akkor már évek óta birtokló Szovjetunióval szemben, nem mindenki nézte azonban jó szemmel a végítélet fegyverének keresztelt hidrogénbombával való játszadozást és a titkos projektbe ölt dollármilliárdokat, az ügy komoly vitákat gerjesztett a washingtoni törvényhozásban.

A kedélyek lecsillapításának érdekében a Nemzeti Atomenergia Bizottság összeállított egy 91 oldalas dokumentumot, melyben részletesen bemutatták a hidrogénbomba-projektet, a bomba kifejlesztésétől és működési elvétől egészen a sikeres tesztrobbantás során nyert információkig. A dokumentum egy hatoldalas kivonatát elküldték Wheelernek, hogy a fizikus átolvassa és szakmailag ellenőrizze az abban található tudományos információk hitelességét. A professzor 1953. január 6-án este 21 órakor vonatra szállt Princetonban, hogy Washingtonba utazzon – meg akarta spórolni magának a hotelszoba árát, ezért döntött az alvókabinos éjszakai vonatút mellett –, hóna alatt a „top secret” felirattal ellátott dokumentummal, melyet egy fehér borítékba tett.

Kiment a vécére, és otthagyta a titkos dokumentumot

Lefekvés előtt Wheeler kivette a hatoldalas jelentést a borítékból, olvasgatni kezdte, és jegyzeteket készített magának, majd, amikor nyugovóra tért, visszatette a dokumentumot a fehér borítékba, melyet egy nagyobb, manilaszínű borítékba helyezett, utóbbit pedig aktatáskájába süllyesztette. Másnap reggel a tudóst a megbeszéltek szerint 6 óra 45 perckor ébresztette a vonatinas: mint a legtöbb ember esetében, ébredés után hősünk első gondolata az volt, hogy könnyítsen magán, ezért elindult a férfimosdóba, ahová magával vitte az aktatáskát is. A mosdóban kivette a táskából a manilaborítékot, a táskát a mosdó pultjára helyezte, majd bement a mellékhelyiségbe, ahol – mivel nem talált egyéb megfelelő helyet – a titkos iratokat tartalmazó borítékot a vécé mögötti csövek közé dugta.

Wheeler Albert Einstein és Jukava Hideki japán elméleti fizikus társaságában
Fotó: JHU Sheridan Libraries/Gado / Getty Images Hungary

Dolga végeztével Wheeler kezet mosott, megmosdott és megborotválkozott, majd az aktatáskával visszatért a fülkéjébe – ekkor jutott csak eszébe, legnagyobb döbbenetére, hogy a borítékot a vécében felejtette. Azonnal visszarohant a férfimosdóba, a mellékhelyiség azonban ekkor már foglalt volt; gyorsan felágaskodott a fülke ajtajára, és – elég furcsa lebukást kockáztatva – beleskelődött: megnyugvással vette észre, hogy a bent dolgát végző úriember nem olvas semmit, pláne nem a titkos dokumentumot. Amikor a vécékabin végre szabad lett, Wheeler berobogott, és megtalálta a borítékot, ott, ahol hagyta: azt hitte, kálváriája véget ért, de nagyot tévedett.

Hősünk a hálókabinba visszatérve kinyitotta a manilaborítékot, és – most már szinte szívrohamközeli állapotban – döbbenten vette észre, hogy a fehér boríték, benne a hatoldalas anyaggal, nyomtalanul eltűnt. Azonnal értesítette a személyzetet, akik az egész vonatot átkutatták, de nem akadtak az elhagyott boríték nyomára, miként a vasútállomáson, a talált tárgyak osztályán sem látta senki a titkos iratot. Nem volt mit tenni, Wheeler jelentette az Atomenergia Bizottságnak az „apró bakit”: az incidensből hatalmas botrány kerekedett, a nyomozást pedig gyorsan átvette az FBI.

Az első sikeres hidrogénbombateszt a Marshall-szigeteknél, 1952 novemberében
Fotó: Historical / Getty Images Hungary

Sohasem került elő az eltűnt boríték

Az ügynökség vezetője, J. Edgar Hoover parancsba adta az embereinek, hogy minden követ mozgassanak meg: újra átvizsgálták a hálófülkét, majd a teljes vonatot, a Wheelerrel együtt utazókat alapos átvilágításnak vetették alá, azonban senkinél sem találtak semmi olyan dolgot, mely alapján felmerülhetett volna a kommunistáknak való kémkedés gyanúja. Felvetődött az ötlet, hogy az FBI ügynökei átvizsgálják a Princeton és Washington közötti 300 kilométeres vonatszakasz minden négyzetméterét, ezt azonban végül elvetették. Felmerült, hogy Wheeler esetleg rosszul emlékszik, és elalvás előtt nem tette vissza a fehér borítékot a nagyobb borítékba; lehetséges, hogy a személyzet egyik tagja vagy egy takarító találta meg, és a legközelebbi kukában landoltatta.

Wheelert megrovásban részesítették, de karrierjét nem érte komolyabb kár, továbbra is dolgozhatott a hidrogénbomba-projektben, melyet egyébként nem sokkal később fel is oszlattak, hősünk pedig visszatért a polgári kutatás területére. Az eltűnt dokumentumok sohasem kerültek elő, máig teljes rejtély, mi lett a sorsuk a végzetes vonatutat követően. Hét hónappal később, 1953 augusztusában a Szovjetunió felrobbantotta az első hidrogénbombáját, ezzel ismét kiélezetté vált a fegyverkezési verseny a két szuperhatalom között – nincs nyoma annak, hogy valaha is a szovjetek birtokába kerültek volna az eltűnt iratok, de ez persze nem jelent semmit.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.