Az USS Ticonderoga hadihajón 1965-ben egy rutinszerű gyakorlat végrehajtása során váratlan baleset történt: egy Douglas A-4E Skyhawk repülőgép a Csendes-óceánba gurult, és a törzse alá függesztett atombombával együtt elsüllyedt.
Az 1945-ben az új-mexikói sivatagban végzett atomrobbanás 300 méteres körzetben üveggé változtatta a homokot. A kutatók az így létrejött anyagot trinitit névre keresztelték el. Most ebből mutattak ki egy különös kristályt, amelynek eddigi tudományos ismereteink szerint nem is szabadna léteznie.
A hidegháború idején, 1966 januárjában egy apró andalúziai halászfalu neve váratlanul bekerült a világsajtóba. A spanyolországi Palomares fölött két amerikai katonai repülőgép ütközött össze a levegőben, a gépek pedig négy hidrogénbombát szórtak szét a vidéken.
Nem vitás, hogy az otthoni nevelés, a szülők érdeklődése, gondolkodásmódja milyen nagy mértékben meghatározza a gyerekek fejlődési irányát. A kínai Chien-Shiung Wu szülei nemcsak értelmiségiek voltak, de hittek is abban, hogy mindkét nem számára egyenlő mértékben kell biztosítani a tanulás lehetőségét. Ez lett az alapja annak, hogy a kínai kislányból díjnyertes tudós legyen, aki részt vett a Manhattan-projektben, az atombomba kifejlesztését célzó kutatásban.
Cutomu Jamagucsi volt az egyetlen, akiről a japán kormány hivatalosan is elismerte, hogy mindkét atombomba-robbanást túlélte. A világ legszerencsésebb (vagy legszerencsétlenebb, nézőpont kérdése) embere túl a nyolcvanadik életévén tudta csak feldolgozni a történteket: ekkor elszántan kampányolni kezdett a nukleáris fegyverek ellen.
Kazahsztán távoli, északkeleti részében, az Irtisz folyó völgyében van egy nagyjából Dél-Dunántúl nagyságú terület, ahol a mai napig az egészségügyi határérték sokszorosát mérik a Geiger-Müller számlálók. Itt, Szemej (korábban: Szemipalatyinszk) városától 150 kilométerre működött ugyanis a Poligon kísérleti telep, amely a Szovjetunió nukleáris fegyvereinek elsődleges tesztelési területe volt negyven éven át.
Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy mekkora pusztítást okozhat egy atombomba. Egy „atomcsoda” nevű animáció pontosan bemutatja, milyen sérüléseket szenvedhet az emberi test a robbanás különböző távolságaiban, akár a legkülső zónában is, ahol már azt hihetnénk, biztonságban vagyunk.
A természet olykor megdöbbentő dolgokra képes, és van abban valami igazán érdekfeszítő, hogy az a növény, amely úgy vonult be a köztudatba, mint az agyunk őre, az brutális katasztrófákat is túlél: földrengést és nukleáris támadást. Igen, a ginkgo biloba szinte mindenre képes.
Biciklis futárként dolgozott a második világháború ideje alatt az a férfi, aki később a Japán elleni atomtámadás legismertebb túlélőjévé vált. Majdnem két éven át kellett hason feküdnie sebesülései miatt.
Robert Oppenheimert sokkolta az, amire egy atomfegyver képes: így élte életét a korszakalkotó és egyben gyilkos felfedezést követően.
A japán Tsutomu Yamaguchit mondhatjuk a világ legszerencsésebb emberének, bár neve talán keveseknek lehet ismerős. Az ő története az emberi túlélés egyik legmeghökkentőbb példája: két atombomba elől is megmenekült.
A második világháború végén a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák emberek árnyékát hagyták a földön és az épületeken. Vajon miért?
