atombomba 2 - Dívány

Az Oppenheimer című filmről és magáról a fizikusról majdnem mindenkinek van már véleménye. Mind a film, mind pedig a történelmi karakter kiváló tárgyát képezi vacsora melletti moralizáló vitáknak, ahol leporolhatjuk a fizikával kapcsolatos ismereteinket is, hogy azzal a lendülettel hajítsuk is vissza őket abba a feneketlen dobozba, ami jótékonyan eltakarja a nap fényétől és egyéb besugárzásoktól. De az egykori kísérleti helyszínekre – a Dívány biztonságos távolságából – még sétáljunk el, mert bizony találunk még itt érdekes dolgokat!

Amikor 1945. augusztus 6-án atombombát dobtak Hirosima városára, több mint százezer ember azonnal életét vesztette. Van azonban egy meglepő túlélője is az esetnek: ez az ő története.

Bár számtalan mém és vicc született a világ egyik utolsó diktatúrájának néha komikus fizimiskájú vezetőjével kapcsolatban, azt nem szabad elfelejteni, hogy a keleti ország bizony valóban nagy fenyegetést jelenthet a jelenlegi világrendre.

Neumann Jánosról azt mindenki tudja, hogy a számítógépet neki köszönhetjük, de azt már igen kevesen, hogy az atombomba megépítésében is volt némi szerepe.

Hogy mi történt a két japán várossal és lakóival órákkal az atombomba ledobását követően, arról a legtöbben sokat tudnak: a bomba robbanásának vagy a sugárbetegségnek tömegek estek áldozataiul. De mi történt ezután, és hogyan állt talpra ez a két város?

Az atomkísérletek nem értek véget a Japán elleni bombatámadásokkal: a hidegháborús esztendők atomfegyverkezéséhez hozzátartozott az a mintegy száz robbantás, melyet az amerikai kutatók végrehajtottak.

Az atombomba első áldozatai azok az emberek voltak, akik a tesztrobbantások közvetlen közelében éltek: látták, amikor a Trinity-tesztben sikeresen robban a veszélyes fegyver, majd évtizedeken át szenvedtek ennek következményeitől.

A két atombomba ledobását követően Amerika próbálta eltussolni azt, milyen következményei vannak az újfajta fegyver alkalmazásának: a sugárbetegség létezését is tagadták.

Morris Berg tizenöt évig tartó sportkarrierje a második világháború kezdetén ért véget, a kesztyű szegre akasztását követően azonban egészen más horderejű ligában kezdett játszani – kémként egy potenciális német atombomba elkészítésének valószínűségét kellett feltárnia.

A hidrogénbomba atyjaként emlegetik, és az Oppenheimer című filmben is feltűnik mint meglehetősen ellentmondásos figura. A „marslakókként” is emlegetett, az atombombán dolgozó magyar tudósok egyike, Teller Ede állítólag roppant büszke volt arra, hogy monogramja szerint ő valóban „földönkívüli”.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A magyar tudós, Szilárd Leó sokoldalú, ötletgazdag tudósként számtalan felfedezést tett, az elismerést azonban sokszor mások aratták le helyette.