Bár számtalan mém és vicc született a világ egyik utolsó diktatúrájának néha komikus fizimiskájú vezetőjével kapcsolatban, azt nem szabad elfelejteni, hogy a keleti ország bizony valóban nagy fenyegetést jelenthet a jelenlegi világrendre.
Neumann Jánosról azt mindenki tudja, hogy a számítógépet neki köszönhetjük, de azt már igen kevesen, hogy az atombomba megépítésében is volt némi szerepe.
Hogy mi történt a két japán várossal és lakóival órákkal az atombomba ledobását követően, arról a legtöbben sokat tudnak: a bomba robbanásának vagy a sugárbetegségnek tömegek estek áldozataiul. De mi történt ezután, és hogyan állt talpra ez a két város?
Az atomkísérletek nem értek véget a Japán elleni bombatámadásokkal: a hidegháborús esztendők atomfegyverkezéséhez hozzátartozott az a mintegy száz robbantás, melyet az amerikai kutatók végrehajtottak.
Az atombomba első áldozatai azok az emberek voltak, akik a tesztrobbantások közvetlen közelében éltek: látták, amikor a Trinity-tesztben sikeresen robban a veszélyes fegyver, majd évtizedeken át szenvedtek ennek következményeitől.
A két atombomba ledobását követően Amerika próbálta eltussolni azt, milyen következményei vannak az újfajta fegyver alkalmazásának: a sugárbetegség létezését is tagadták.
Morris Berg tizenöt évig tartó sportkarrierje a második világháború kezdetén ért véget, a kesztyű szegre akasztását követően azonban egészen más horderejű ligában kezdett játszani – kémként egy potenciális német atombomba elkészítésének valószínűségét kellett feltárnia.
A hidrogénbomba atyjaként emlegetik, és az Oppenheimer című filmben is feltűnik mint meglehetősen ellentmondásos figura. A „marslakókként” is emlegetett, az atombombán dolgozó magyar tudósok egyike, Teller Ede állítólag roppant büszke volt arra, hogy monogramja szerint ő valóban „földönkívüli”.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A magyar tudós, Szilárd Leó sokoldalú, ötletgazdag tudósként számtalan felfedezést tett, az elismerést azonban sokszor mások aratták le helyette.
A hidegháború egyik legforróbb évében nyomtalanul eltűnt az amerikai légierő egy tisztje, aki birtokában volt számos, az atomrakétákkal kapcsolatos titkos információnak. William Howard Hughes őrnagyot dezertálással vádolták meg, azonban a titkosszolgálatoknak minden igyekezetük ellenére sem sikerült a nyomára bukkanniuk − egészen 35 évig.
Bárkivel előfordul, hogy egy óvatlan pillanatban ottfelejti valahol az esernyőjét, a sapkáját, vagy rosszabb esetben a kulcsát, személyi igazolványát. A tudománytörténet egyik igazi „szórakozott professzora”, John Wheeler fizikus azonban olyan, a legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentő dokumentumokat felejtett egy vonat vécéjében, melyek rossz kezekbe kerülve akár az egész világ sorsát befolyásolhatták volna.
