Hirosima bombázásának legmeglepőbb túlélője 400 éves

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amikor 1945. augusztus 6-án atombombát dobtak Hirosima városára, több mint százezer ember azonnal életét vesztette. Van azonban egy meglepő túlélője is az esetnek: ez az ő története.

A Jamaki család öt generáción át gondozta azt a fát, amely ma már az Egyesült Államokban, egy arborétumban tekinthető meg. A bonszai életkora révén azelőtt is kiemelkedő jelentőséggel bíró darabja volt a washingtoni arborétumnak, hogy kiderült volna múltjának titka, mely szerint nemcsak matuzsálemkorú, hanem történelme sem mindennapi.

Az atombomba túlélője Amerikába költözött

A fa, amelyet Jamaki Maszaru adott Amerikának, 1625 óta szemléli a világ történelmének fordulatait, azaz jövőre már kereken 400 éves lesz. A japán selyemfenyő már kétszer olyan hosszú életet tudhat maga mögött, amilyet egy bonszai esetében átlagosnak tartanak: a kétszáz év egy ilyen fa normális élettartama, ez a növény azonban igazi túlélő.

Az atombomba ledobását is átvészelte ez a fa
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

Erre a képességére nagy szüksége volt akkor, amikor az atombomba becsapódott Hirosimában. Az idős fa egy, a várostól mindössze 3 kilométerre található faiskolában állt akkor is, amikor a támadást végrehajtották. 

Egy fal és ez a távolság azonban megvédték: érintetlenül vészelte át ezt a történelem folyását formáló eseményt.

A bonszai története

 A hiedelem ellenére nem Japán, hanem Kína a bonszai hazája

Már időszámításunk előtt több száz évvel foglalkoztak bonszaikertészettel az országban.

Az északi iskola metszés, súlyozás útján alakítja ki a különleges fákat, míg a déli iskola hegyekből menti a fákat, majd felneveli őket.

Japánba Kínából került ez a kultúra.

Európában csak 1889-ben jelentek meg az első bonszaiok.

Az adományozó unokái fedezték fel

Hogy ezt követően mi történt vele, azt nem tudjuk: történetének következő közel harminc évét homály fedi, azonban 1976-ban a washingtoni Nemzeti Arborétum bonszaigyűjteményének adományozta azt a Jamaki család, ráadásul a tettet semmilyen módon nem kapcsolták össze a hirosimai bombázással. Jamaki Maszaru az USA függetlenné válásának kétszázadik évfordulója alkalmából küldte a fácskát Amerikába egy 53 fajból álló csomag részeként.

Idézőjel ikon

A fa így a két ország közti béke és kapcsolat jelképévé vált,

és senki sem sejtett semmit arról, milyen különleges is, egészen addig, míg 2001-ben két fiatalember nem látogatott el az arborétumba.

Jamaki Sigeru testvérével, Akirával együtt érkezett Washingtonba, és kifejezetten ezt a fát szerették volna megvizsgálni. Azt tudták róla, hogy nagyapjuk adta át Amerikának, de abban nem lehettek biztosak, hogy ez az a fa, melyről családjukban szájról szájra jár, hogy túlélte a hirosimai bombázást. Ők maguk sosem látták a fát, azonban sikerült azonosítaniuk, így derült fény nem mindennapi múltjára.

Így kell bánni a különleges fával

A különlegesen idős és egyedi történetű fának különleges bánásmód is jár. Mindennap megöntözik, átvizsgálják, hogy nem lepték-e el kártevők. Hetente kétszer megfordítják, hogy a nap ne csak egyetlen oldaláról érje, időnként pedig át is ültetik. A téli hónapokban egy klimatizált épületben helyezik el, hogy az időjárás viszontagságai se károsíthassák a különleges bonszait, melynek története a túlélésen túl az emberi nagyságról is szól.

Jamaki Maszaru anélkül adta át a fát hazája egykori ellenségének, hogy említést tett volna arról, mi teszi azt különlegessé – az ehhez hasonló cselekedetek meglehetősen ritkák.

Ha szeretnéd megtudni, milyen súlyos következményei voltak már a tesztelés során felrobbantott atombombáknak is, olvasd el az alábbi cikkünket.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.