Ez maradt Oppenheimerék után Új-Mexikóban

Olvasási idő kb. 4 perc

Az Oppenheimer című filmről és magáról a fizikusról majdnem mindenkinek van már véleménye. Mind a film, mind pedig a történelmi karakter kiváló tárgyát képezi vacsora melletti moralizáló vitáknak, ahol leporolhatjuk a fizikával kapcsolatos ismereteinket is, hogy azzal a lendülettel hajítsuk is vissza őket abba a feneketlen dobozba, ami jótékonyan eltakarja a nap fényétől és egyéb besugárzásoktól. De az egykori kísérleti helyszínekre – a Dívány biztonságos távolságából – még sétáljunk el, mert bizony találunk még itt érdekes dolgokat!

Los Alamos, Új-Mexikó. Itt történt az első kísérleti robbantás, ami hatással volt a világtörténelem menetére. A film ragyogó képi világgal és remek színészi alakítással mutatja meg az atombomba feltalálásának körülményeit, de balladai homállyal fedi vagy csak pár drámainak szánt képkockával érzékelteti e zseniális tömegpusztító fegyver emberekre és környezetre gyakorolt hatását. A feltalálást követő éles bevetések eredményeit részben már ismerjük. De talán csak sejtjük, hogy Los Alamos csak egyike volt annak az 1032 (más forrás szerint 1054) nukleáris tesztnek, amelyet az Egyesült Államok az elkövetkezendő évtizedekben hajtott végre (mögötte kullog a sorban a Szovjetunió a maga 727 tesztjével). Az atmoszférában és a szárazföldön végzett kísérletek után maradó radioaktív anyag könnyedén szétszóródott más, emberek által lakott területek felé, emiatt később a kísérleteket föld alatt és a tenger mélyén is folytatták, ami a vízi élővilág számára lokális ökológiai katasztrófával járt.

Atombomba-kísérletek és hatásuk az Egyesült Államokban

A nevadai kísérleti telep tesztjeit körülbelül 105 kilométerre végezték Las Vegastól. Az Egyesült Államok nukleáris tesztjeinek döntő többségét (1021 teszt!) itt valósították meg 1951 és 1992 között. A gyakori robbantások, és az akár 160 kilométer távolságból is látható gombafelhő miatt ezek a kísérletek igazi turistaattrakciókká váltak. A hatástanulmányok végül kimutatták a szoros összefüggést a környéken tapasztalt rákos megbetegedések rohamosan növekvő száma és a csodafegyver között. Azóta a tesztek helyszínének radioaktivitását folyamatosan monitorozzák.

Amchitka szigete Alaszka – Oroszországgal határos – Aleut-szigetcsoportjának a része. Az elvégzett föld alatti tesztek földcsuszamlásokhoz vezettek, az 1971-ben ledobott 5 megatonnás atombomba (ez a Hirosimára ledobott bomba erejének 385-szöröse) pedig a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengést okozott. A robbanás közvetlen eredményeként ezernyi védett emlős és madár pusztult el. A radioaktív sugárzás hatását a helyi lakosok és utódaik vérében is ki lehetett mutatni.

Atombombateszt – Bikini-atoll, Marsall-szigetek, 1946
Fotó: Vernon Lewis Gallery/Stocktrek I / Getty Images Hungary

A tesztek néha nem a tervek szerint sülnek el. Így történt ez a Castel Bravo kísérlet esetében is, a Marsall-szigeteknél. Itt a tudósok téves számításainak köszönhetően az eredetileg tervezettnél két és félszer erősebbre sikerült a robbanás, ez a hirosimai atombomba erejének mintegy ezerszerese! A radioaktív szennyezés miatt a környező szigetek lakosságát evakuálták. Ők sosem térhettek vissza otthonaikba. Még évtizedekkel a robbanás után is veszélyes mértékben szennyezettek maradtak a szigetek és a megmaradt korallzátonyok (ez utóbbiak jelentős része elpusztult). A terület kármentesítésére küldött közel 4000 katona közül többeknél diagnosztizálták később a rák valamelyik változatát. Bár néhány szigeten ma már élnek emberek, a sugárzás mértéke a területen még mindig rendkívül magas.

Oppenheimer öröksége az Egyesült Államok határain túl

Az amerikai példák után következzen egy kísérlet a Szovjetunióból. A szemipalatyinszki kísérleti telepen 1949 és 1989 között 468 robbantást hajtottak végre. A mai Kazahsztán keleti felében végzett tesztek a szovjet atombombaprogram részét képezték. A kísérleti telep az ország legkiválóbb szakembereit foglalkoztatta, de a robbanások következményeivel, a sugárszennyezés lakosságra gyakorolt hatásával itt sem foglalkoztak túl sokat. Ennek következtében 1,5 millió embert tettek ki a sugárzásnak. Az érintettek jelentős részénél súlyos megbetegedések alakultak ki. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy bár évek teltek el az utolsó kísérletek óta, a teszt területén vasat gyűjtő emberek megbolygatták a radioaktív szennyezéssel érintett területet, elősegítve a sugárzás további terjedését.

Oppenheimer és öröksége – megfigyelőbunker, Bikini-atoll, Marsall-szigetek
Fotó: Reinhard Dirscherl / Getty Images Hungary

Atombombával jelenleg 8 ország, az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán és Észak-Korea rendelkezik. Ezek az országok 1945. július 1-től mind ez idáig több mint 2000 tesztet hajtottak végre, mintegy 60 helyszínen.

Oppenheimer egyszer állítólag azt mondta:

Idézőjel ikon

Két szerelmem van: az egyik a fizika, a másik Új-Mexikó. Kár, hogy nem lehet őket kombinálni.

Végül mégis összehozta két szerelmét, de hogy ennek Új-Mexikó nem örült annyira, az egészen biztos. A film hatására a Manhattan Projekt Nemzeti Történeti Park népszerű helyszínei, mint például az Oppenheimer-ház látogatóinak száma, 110%-os bővülést mutatott a film 2023 júliusi premierje óta. Ez kasszasiker.

Ha érdekel az őrült zsenik világa, olvasd el cikkünket Robert Oppenheimer ellentmondásos személyiségéről!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.