Robert Oppenheimert sokkolta az, amire egy atomfegyver képes: így élte életét a korszakalkotó és egyben gyilkos felfedezést követően.
„A nevét Killiennek ejtjük (az angol kill = megölni szóra utalva – szerk.), ha drámában szerepel, ha viszont komédiában, akkor Szillien” – így említette meg a nyitóbeszédében Cillian Murphy-t Jimmy Kimmel, az est házigazdája az Oscar-díjátadón, ahol az Oppenheimer színésze elvitte a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat.
Az Oppenheimer című filmről és magáról a fizikusról majdnem mindenkinek van már véleménye. Mind a film, mind pedig a történelmi karakter kiváló tárgyát képezi vacsora melletti moralizáló vitáknak, ahol leporolhatjuk a fizikával kapcsolatos ismereteinket is, hogy azzal a lendülettel hajítsuk is vissza őket abba a feneketlen dobozba, ami jótékonyan eltakarja a nap fényétől és egyéb besugárzásoktól. De az egykori kísérleti helyszínekre – a Dívány biztonságos távolságából – még sétáljunk el, mert bizony találunk még itt érdekes dolgokat!
A hidrogénbomba atyjaként emlegetik, és az Oppenheimer című filmben is feltűnik mint meglehetősen ellentmondásos figura. A „marslakókként” is emlegetett, az atombombán dolgozó magyar tudósok egyike, Teller Ede állítólag roppant büszke volt arra, hogy monogramja szerint ő valóban „földönkívüli”.
