Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Morris Berg tizenöt évig tartó sportkarrierje a második világháború kezdetén ért véget, a kesztyű szegre akasztását követően azonban egészen más horderejű ligában kezdett játszani – kémként egy potenciális német atombomba elkészítésének valószínűségét kellett feltárnia.
Werner Heisenberg, a Nobel-díjas német fizikus a tudományos élet meghatározó alakja, hiszen a kvantumfizika atyjaként tekint rá a világ. Ám mivel a németek atomenergia-programjának vezetője is volt, máig ellentmondásos alakja a történelemnek.
Míg az amerikaiak a Manhattan-program kutatói – köztük a magyar Teller Ede – segítségével futottak versenyt az idővel egy atombomba megalkotása miatt, addig a németek Heisenberg vezetésével hasonló tervekkel rendelkeztek.
Ma már tudjuk: sosem értek sikert, nem készült német atombomba. Heisenberg, aki egyébként briliáns koponya volt, el kellett szenvedje, hogy az általa létrehozott szakterületet „zsidó tudománynak” titulálják, őt „fehér zsidónak” nevezve: nem tudni, szándékosan tartott-e vissza információkat. Ez esetben valódi hős – ám ha egyszerűen csak behódolt a náciknak, az már teljesen más helyzet.
Egy náci atombomba miatt aggódtak az amerikaiak
Heisenberget és képességeit nagyon jól ismerték az amerikaiak is: a Manhattan-programot vezető Robert Oppenheimer személyesen is találkozott a tudóssal, nagyra becsülte ismereteit. Bár az utókor a ránk maradt iratok alapján már tudja, hogy téves számításokat végzett – vagy szándékosan ilyeneket írt le – a kutató, földrésznyi távolságból
Oppenheimerék sem tudták megítélni, hol tarthat tudóstársuk, és vajon van-e esélye arra, hogy hamarabb hozza létre az emberiség legpusztítóbb fegyverét.
A náci atombomba eshetősége nemcsak azokat aggasztotta, akik maguk is ilyen tömegpusztító fegyveren dolgoztak, hanem az amerikai kormány legfelsőbb szintjeit is. Természetesen felmerült bennük az is, hogy valamiképp megakadályozzák a német csapatot abban, hogy sikert érjen el – erre pedig Heisenberg meggyilkolása tűnt a legjobb tervnek, bár az akció meglehetősen rizikós is lett volna egyben. Úgy döntöttek tehát, kémet küldenek Amerikába, aki felméri, hol járhat Heisenberg, és ha jónak látja, végrehajtja a gyilkosságot, ezzel megmentve a világot a potenciális pusztulástól.
Berg sportolónak középszerű volt
A feladat Morris Berg osztályrészéül jutott. Morris, akit a baseballt kedvelők becenevén, Moe-ként ismerhettek leginkább, 1939-ben hagyta abba az aktív játékot. Ukrán zsidó bevándorlók gyermekeként született 1902-ben, két testvére igyekezett is az amerikai álmot beváltani: orvos, illetve tanár lett belőlük. Apja, a patikus Bernard a baseballt nem tartotta sokra, épp ezért fia egyetlen meccsén sem ült ott – talán azért sem, mert dühös volt fiára, aki előtt kiváló intelligenciája minden utat megnyithatott volna, de mégis a sportot választotta.
A különböző visszaemlékezések szerint a férfi hat vagy hét nyelven beszélt folyékonyan, ezek közt a német, a japán és a spanyol is ott volt. Ezek mellett a héber, a jiddis, a szanszkrit, a görög és a latin sem volt teljesen ismeretlen terep számára, volt, hogy az egyetemi csapatban latinul kommunikált társaival, ezzel bosszantva az ellenfelet. A Princetonon végzett, azonban csak a baseballpályán érezte magát igazán otthonosan. Nyolcéves korában húzott először kesztyűt, és bár igazán jó játékos sosem lett belőle, a sajtó kedvence volt annak ellenére, hogy magánéletéről sosem beszélt.
Voltak viszont remek sztorijai, szívesen fecsegett egyes szavak eredetéről,
egyszóval az újságírók örömmel keresték társaságát, mert ha vele beszélgettek, abból érdekes cikk született.
Kémként azonban jelentős feladatokat kapott
1939-ben aztán visszavonult, alig néhány év múlva pedig már olyan területen dolgozott, ahol intelligenciájának és különleges képességeinek sokkal nagyobb hasznát vehette: Bergből később kém lett, a CIA elődjénél, a Stratégiai Szolgáltatások Irodájánál (OSS).
Ezt akkor azonban még kevesen sejthették, amikor 1934-ben egy amerikai all star baseballcsapattal Tokióba látogatott. A csapat japán útjának apropója a japán–amerikai kapcsolatok javítása volt a feszült időszakban – Berg ennek tudatában volt, és kitalált magának egy küldetést.
Kimonót húzott, amely alá kamerát rejtett, és bejutott egy kórházba azzal a felkiáltással, hogy az amerikai nagykövet nemrég szülésen átesett lányát látogatja. A valóságban viszont inkább 23 másodpercnyi felvételt készített a kórház tetejéről a városról. A férfi tisztában volt a közelgő háború veszélyével – azt gondolta, a felvétel segítséget jelenthet.
Az OSS-hez hivatalosan 1943-ban csatlakozott, referenciának remek volt a korábbi japán akció: be is mutatta az akkor készült filmet, ezzel bizonyítva, hogy ambiciózus és tehetséges. Felvételt is nyert, ám kezdetben a dél-amerikai és a karibi régióban alkalmazták.
Rájött ugyanakkor, hogy itt sosem lesz hadszíntér, ezért Európába kérte át magát.
Állítólag Jugoszláviában és Németországban is kémkedett, ami amerikai zsidóként meglehetősen bravúros és bátor feladat lehetett.
Megölhette volna Heisenberget
Örömmel fogadta el annak feladatát, hogy kémkedjen a német atomprogrammal kapcsolatosan, és ha tud, győzzön meg ottani kutatókat arról, hogy álljanak át a másik oldalra. Bár sosem volt precíz és pontos, mégis nagyon eredményes kém lett belőle.
Értékes információkat gyűjtött azzal kapcsolatban, hol tart a német atomprogram, és több európai tudóst csábított át a tengerentúlra.
Lassan fény derült arra is, hogy az egész német atomprogramban egyetlen olyan alak van, akitől félnie kell a szövetségeseknek: ez pedig nem más, mint Werner Heisenberg. Amíg ő áll az atomprogram élén, tulajdonképp bármi megtörténhet, vélekedtek, ezért volt olyan terv, melyben el akarták őt rabolni, ám végül úgy döntöttek: elküldik Berget Zürichbe, hogy megölje Heisenberget.
Erre három lehetősége volt: egy 1944-es nyilvános beszéd, az azt követő fogadás, illetve az a séta, amit innen hoteléig tesz meg a fizikus. A misszióra pisztoly mellett ciánkapszulát is vitt Berg, de végül egyikhez sem nyúlt.
Az atomprogramtól független beszéd ideje alatt ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy Heisenberg vagy náciellenes, vagy pedig nagyon távol van attól, hogy atombombát készítsen, így szükségtelen vele végezni. Sokak szerint valójában alig értette azt, amiről Heisenberg beszélt, mivel a fizikához nem konyított és németje sem volt az igazi – végül azonban igaza lett, hiszen német atombomba nem született.
Soha többé nem vállalt állást
A háború után aztán az OSS megszűnt, helyette létrejött a CIA, ennek munkájában azonban Berg már nem vett részt – egyesek szerint azért, mert kérdőre vonták azért a 20 ezer amerikai dollárért, amelyet az európai missziók során elköltött. 1952-ben ugyan még részt vett egy sikertelen küldetésben, mely során a szovjet atomprogram állását kellett volna feltárnia, de rendes munkát már nem vállalt: barátai, rokonai nagylelkűségére bízva életét vándorolt ide-oda. Utolsó éveit testvére, Ethel otthonában töltötte, miután másik testvére, Sam kilakoltatási levelet küldött neki azt követően, hogy 17 éven át élt házában. 1972-ben, hetvenévesen hunyt el: hamvait Ethel Izraelbe vitte, máig sem tudni, hol van végső nyughelye.
