Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem vitás, hogy az otthoni nevelés, a szülők érdeklődése, gondolkodásmódja milyen nagy mértékben meghatározza a gyerekek fejlődési irányát. A kínai Chien-Shiung Wu szülei nemcsak értelmiségiek voltak, de hittek is abban, hogy mindkét nem számára egyenlő mértékben kell biztosítani a tanulás lehetőségét. Ez lett az alapja annak, hogy a kínai kislányból díjnyertes tudós legyen, aki részt vett a Manhattan-projektben, az atombomba kifejlesztését célzó kutatásban.
Tudósként Wu kimagasló eredményeket ért el a nukleáris és részecskefizika terén, de az orvosi kutatásokat is végzett, hogy feltárja a sarlósejtes megbetegedések okait. Munkásságát ugyan többször is elismerték élete során, ám a Nobel-díjat sosem kapta meg.
Már kislányként is érdekelte a tudomány
Wu 1912. május 12-én született egy Sanghaj melletti kisvárosban, Kínában. Az édesanyja tanár, az édesapja mérnök volt, aki iskolát is alapított annak érdekében, hogy a lányok, köztük a sajátja is, tanulhasson.
Szüleinek, főként apjának köszönhetően számos terület érdekelte: szerette az irodalmat, a kínai klasszikusokat, de nyugati irodalmat is olvasott, és szívesen hallgatta az akkoriban feltalált rádiót is. Amíg nem sajátította el az olvasást, addig apja mesék helyett tudományos értekezésekből olvasott fel neki egy-egy bekezdést. Mindez megtette a hatását, 1934-ben osztályelsőként diplomázott Nankingban, és egyetemi mentora, dr. Jing-Wei Gu arra bátorította, hogy tanulmányait az Egyesült Államokban folytassa. Így került Chien-Shiung Wu Kaliforniába, a Berkeley-re, ahol többek között olyan fizikusoktól tanult, mint J. Robert Oppenheimer.
Doktori címét 1940-ben szerezte meg.
Ő volt az első nő, akit felvettek a fizika tanszékre
Tudományos karrierje akkor ívelt felfelé különösen, amikor a nyugati parton egyre erősödött az ázsiaiak elleni gyűlölet Japán Pearl Harbor elleni támadása miatt, ezért férjével a keleti partra költöztek, ekkor kezdett Wu a Princeton Egyetemen tanítani, ahol ő volt az első nő, akit felvettek a fizika tanszékre.
1944-ben került át a Columbia Egyetemre, ahol kutatómunkatárs lett az atombomba fejlesztését célzó Manhattan-projektben.
Wu segítségével sikerült meghatározni az urán gázdiffúzióval történő szétválasztásának folyamatát, ez pedig elengedhetetlen volt a nagy mennyiségű urán előállításához.
Sosem kapott Nobel-díjat
A tudós munkáját élete során többször is elismerték: ő volt az első nő, aki az Amerikai Fizikai Társaság elnöke lett, akinek a Princeton Egyetem tiszteletbeli doktori címet adományozott, és megkapta a fizikai Wolf-díjat is,
a Kínai Tudományos Akadémia pedig 1990-ben tisztelete jeléül aszteroidát nevezett el róla (2752 Wu Chien-Shiung).
Wu a nyugdíjba vonulása után egy dolognak élt, ez pedig az volt, hogy inspirálja a lányokat, a fiatal nőket mind az Egyesült Államokban, mind Kínában, hogy a tudományos pályát válasszák, ám sosem titkolta, hogy nőként milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a munka területén.
A kiváló tudós 1997. február 16-án hunyt el New Yorkban, hamvait pedig az édesapja által alapított iskola udvarán helyezték örök nyugalomra.
Ha arra is kíváncsi vagy, ki volt a világ első női régésze, ezt a cikkünket ajánljuk.
