Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A természet olykor megdöbbentő dolgokra képes, és van abban valami igazán érdekfeszítő, hogy az a növény, amely úgy vonult be a köztudatba, mint az agyunk őre, az brutális katasztrófákat is túlél: földrengést és nukleáris támadást. Igen, a ginkgo biloba szinte mindenre képes.
Olyan, mint egy igazi szuperhős a növények világából. Amikor azt gondolnánk, hogy elpusztult, akkor főnixként újraéled a hamvaiból, él és virul. Ezt azért tudja megtenni, mert különleges felépítése van.
Szilárdan áll a gingko biloba
1923-ban a Richter-skála szerinti 7,9-es (egyes források szerint 8,2) erősségű földrengés rázta meg Tokiót és a közeli kikötővárost, Jokohamát is. Mivel a földrengés helyi idő szerint dél körül következett be, az akkor még többségében hagyományos, fatüzelésű tűzhelyeket használó háztartások ezreiben tűz ütött ki, amely az erős szél miatt gyorsan terjedt. Ez és a földrengést követő cunami 6-12 méter magas hullámai okozták a legnagyobb pusztítást.
A földrengésben Tokió jelentős része megsemmisült, hozzávetőleg 145 ezer ember meghalt, és becslések szerint az anyagi kár 5 milliárd dollár is lehetett.
Mindeközben kb. tíz ezer ginkgo fa, amelyek ötszáz évvel korábban kerültek Japánba, a helyükön maradtak. De nemcsak, hogy nem fordultak ki tövestül a földből, hanem a lakosok azt vették észre, hogy a fák, néhány hónappal a földrengés és tűzvész után ismét növekedésnek indultak.
Egy újabb próbatétel: az atomrobbanás
A természeti katasztrófa után hozzávetőleg 16 ezer ginkgo fát ültettek szerte az országban, így Hirosimában is. 1945 augusztusában, amikor a városra ledobták az atombombát, egy kb. 400 méteres körben minden azonnal elégett, a légi csapás mindent a földdel tett egyenlővé, és 150 ezer ember halálát okozta. A bomba hője a ginkgo fák leveleit is azonnal elégette, az ágak csupasszá váltak, és a fák törzsén a külső kéreg is megperzselődött.
Ám a növény fantasztikus felépítésének köszönhetően ezt a viszontagságos helyzetet is túlélte, ráadásul ez a 170 fa azóta is él és virul Hirosimában.
Mi a ginkgo fa titka?
A tudósok szerint a fa túlélésének és elképesztő alkalmazkodóképességének a kulcsa az, hogy ugyan a vastag kéreg, amit az atomtámadás esetében a hő ért, megsérült vagy teljesen elpusztult, de az élő és növekedésért felelős szövetek mélyen a kéreg alatt sértetlenek maradtak, és képesek voltak a regenerálódásra és így a túlélésre is.
Erre azonban igen kevés élőlény képes, a zárvatermőknek egy kis csoportja, amelyből az egyetlen, amit ma ismerünk, az a ginkgo biloba.
A ginkgónak kiváló hatása van az egészségünkre is
A Kínában őshonos „mindent túlélő fának” számtalan pozitív hatása van az egészségünkre is. Ennek egyik oka az, hogy sok antioxidánst tartalmaz, ezek semlegesítik a szabad gyököket, és egy kutatás szerint a ginkgo gyulladáscsökkentő hatása is igen jelentős. De ha mindez nem lenne elég, akkor mondjuk tovább.
Már a hagyományos kínai orvoslás is bebizonyította, de kutatások is a rendelkezésünkre állnak arról, hogy a növény segíti a keringést, mivel tágítja az ereket. Ez a tulajdonsága az, ami miatt az agyunkra is kedvezően hat: az agyi erek tágulása miatt ugyanis az gyorsabban „forog”, így a mentális teljesítőképességünk és a memóriánk is javul, illetve jobban fókuszálunk.
Ha kíváncsi vagy rá, miképp őrizheted meg az agyad egészségét, feltétlenül olvasd el ezt a cikkünket.
