Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az USS Ticonderoga hadihajón 1965-ben egy rutinszerű gyakorlat végrehajtása során váratlan baleset történt: egy Douglas A-4E Skyhawk repülőgép a Csendes-óceánba gurult, és a törzse alá függesztett atombombával együtt elsüllyedt.
A gép a hatalmas súly miatt gyors süllyedésbe kezdett, míg végül elérte az 5 kilométeres mélységben fekvő óceánfeneket. Az éles nukleáris fegyverrel együtt azóta is ott nyugszik valahol a mélyben.
Rutinfeladat közben történt a baleset
A vietnámi háború idején bevett eljárás volt, hogy az amerikai haditengerészet atombombák be- és kirakodását gyakorolta repülőgép-hordozók fedélzetén. Nem volt ez másként az USS Ticonderoga hadihajó esetében sem, amely 1965. december 5-én éppen Japán felé tartott, amikor Robert N. Miller kapitány kiadta a parancsot a művelet végrehajtására.
A feladat egy B43-as atombomba felrakodása volt az 56-os támadó század Douglas A-4E Skyhawk repülőgépére.
A gyakorlat során a ponyvával letakart bombát egy speciális hidraulikus rakodójárművel szállították a 2. számú hangáröbölbe. Delbert Mitchell altiszt, aki hatfős csapatával az előírások betartását ellenőrizte, később egy interjúban beszélt a balesethez vezető eseményekről.
Amikor eltávolították a ponyvát a fegyverről, rögtön megállapítottuk, hogy az egy éles B43-as termonukleáris bomba.
Mitchell felidézte, milyen sokkoló volt látni az Y1 szimbólumot, ami rádöbbentette őket: a nukleáris fegyver egy megatonnás, vagyis hetvenszer erősebb, mint a Hirosimára ledobott bomba.
Pilótájával együtt süllyedt el az atombombát hordozó gép
Azután, hogy a Skyhawk elfoglalta helyét a hadihajó 2-es számú repülőgép-felvonóján, a pilóta, Douglas Webster hadnagy bemászott a pilótafülkébe. Ez a felvonó különbözött a hajótestben elhelyezkedő emelőszerkezetektől, mivel kinyúlt az óceán felé: úgy tervezték, hogy képes legyen repülőgépeket mozgatni a hangárfedélzet és a repülőfedélzet között, anélkül hogy akadályozná a repülési műveleteket.
Az emelőszerkezet óceán felé néző oldala így lényegében nyitott volt.
Bár kifeszítettek egy biztonsági hálót, hogy megakadályozzák a legénység tagjainak vízbe esését, a szerkezet egy repülőgép súlyát már nem tudta megtartani – különösen a bomba tömegével együtt nem.
A Ticonderoga a gyakorlat során jobbra fordult, mire a fedélzet enyhén megdőlt. A Skyhawk erre gurulni kezdett a nyílt óceán felé, és nem volt semmi, ami megállíthatta volna. A repülésirányítók mindent elkövettek, hogy felhívják a pilóta figyelmét a veszélyre, de hiába fújták a sípjukat és integettek neki, Webster semmit nem vett észre ebből – mintha éppen keresett volna valamit a pilótafülke padlóján. Ahogy a gép nekicsapódott a felvonó szélének, egy pillanatra felnézett, és felemelkedett az ülésből. Úgy tűnt, hogy megpróbál felállni, de nem tudta kicsatolni magát.
Amikor a repülőgép átbillent a peremen, és orrával lefelé az óceánba zuhant, Webstert is magával rántotta a mélybe.
Ma is az óceán fenekén van
A bomba súlyától és a körülbelül 1400 kilogramm sugárhajtómű-üzemanyagtól elnehezedve a Skyhawk gyors süllyedésnek indult, és végül az 5 kilométeres mélységben lévő óceánfenéken kötött ki. Kiemelése az 1965-ös technológiákkal lehetetlen feladatnak bizonyult, a mai napig ott fekszik, ahol elsüllyedt. Bár nem valószínű, hogy a bomba a víz alatt felrobban, a magjában lévő plutónium-239 felezési ideje körülbelül 24 100 év, így a radioaktív anyag még évezredeken át jelen lehet a környezetben.
A tragédiához vezető okokat a mai napig nem sikerült maradéktalanul feltárni.
Az egyik magyarázat az lehet, hogy Webster előtt aznap egy másik pilóta, Richard Edminster repült a géppel, aki jóval magasabb volt nála. Bár Webster egy gyors fékezéssel még megállíthatta volna a Skyhawkot az ülés valószínűleg úgy volt beállítva, hogy nem érte el a pedált.
Évtizedeken át titkolták
Az amerikai kormány évtizedeken át titkolta a történteket. A Pentagon csak 1981-ben, a Védelmi Minisztérium egyik jelentésében hozta nyilvánosságra a nukleáris fegyver elvesztését, de a helyszínt nem nevezték meg, csak annyit közöltek, hogy az incidens 500 mérföldre (800 kilométerre) a szárazföldtől történt.
A részletekre azután derült fény, hogy 1989 májusában a Newsweek közzétett egy dokumentumot, amely feltárta, hogy a Ticonderoga a baleset előtt 80 mérföldre (mintegy 130 kilométerre) megközelítette a japán partokat, ami óriási diplomáciai botrányt kavart. Az Egyesült Államokat ugyanis megállapodás kötelezte arra, hogy ne szállítson nukleáris fegyvereket japán területre. A leleplezés megerősítette a gyanút, hogy az Egyesült Államok rendszeresen megszegte az egyezményt.
A japán Tsutomu Yamaguchit a világ legszerencsésebb emberének tartják, mivel két atombomba elől is megmenekült.
