Éles atombombát veszített el az USA a vietnámi háborúban: máig nem találják

atombomba
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az USS Ticonderoga hadihajón 1965-ben egy rutinszerű gyakorlat végrehajtása során váratlan baleset történt: egy Douglas A-4E Skyhawk repülőgép a Csendes-óceánba gurult, és a törzse alá függesztett atombombával együtt elsüllyedt.

A gép a hatalmas súly miatt gyors süllyedésbe kezdett, míg végül elérte az 5 kilométeres mélységben fekvő óceánfeneket. Az éles nukleáris fegyverrel együtt azóta is ott nyugszik valahol a mélyben.

Rutinfeladat közben történt a baleset

A vietnámi háború idején bevett eljárás volt, hogy az amerikai haditengerészet atombombák be- és kirakodását gyakorolta repülőgép-hordozók fedélzetén. Nem volt ez másként az USS Ticonderoga hadihajó esetében sem, amely 1965. december 5-én éppen Japán felé tartott, amikor Robert N. Miller kapitány kiadta a parancsot a művelet végrehajtására.

A feladat egy B43-as atombomba felrakodása volt az 56-os támadó század Douglas A-4E Skyhawk repülőgépére.

amerikai anyahajók a második világháboróban
A vietnámi háború során az amerikai hadihajókon rendszeresen gyakorlatoztak éles atombombákkal
Fotó: FPG / Getty Images

A gyakorlat során a ponyvával letakart bombát egy speciális hidraulikus rakodójárművel szállították a 2. számú hangáröbölbe. Delbert Mitchell altiszt, aki hatfős csapatával az előírások betartását ellenőrizte, később egy interjúban beszélt a balesethez vezető eseményekről.

Idézőjel ikon

Amikor eltávolították a ponyvát a fegyverről, rögtön megállapítottuk, hogy az egy éles B43-as termonukleáris bomba.

Mitchell felidézte, milyen sokkoló volt látni az Y1 szimbólumot, ami rádöbbentette őket: a nukleáris fegyver egy megatonnás, vagyis hetvenszer erősebb, mint a Hirosimára ledobott bomba.

Pilótájával együtt süllyedt el az atombombát hordozó gép

Azután, hogy a Skyhawk elfoglalta helyét a hadihajó 2-es számú repülőgép-felvonóján, a pilóta, Douglas Webster hadnagy bemászott a pilótafülkébe. Ez a felvonó különbözött a hajótestben elhelyezkedő emelőszerkezetektől, mivel kinyúlt az óceán felé: úgy tervezték, hogy képes legyen repülőgépeket mozgatni a hangárfedélzet és a repülőfedélzet között, anélkül hogy akadályozná a repülési műveleteket.

Az emelőszerkezet óceán felé néző oldala így lényegében nyitott volt.

Bár kifeszítettek egy biztonsági hálót, hogy megakadályozzák a legénység tagjainak vízbe esését, a szerkezet egy repülőgép súlyát már nem tudta megtartani – különösen a bomba tömegével együtt nem.

Skyhawk repülő
A nukleáris fegyvert a Skyhawk repülő aljához rögzítették
Fotó: Bettmann / Bettmann Archive

A Ticonderoga a gyakorlat során jobbra fordult, mire a fedélzet enyhén megdőlt. A Skyhawk erre gurulni kezdett a nyílt óceán felé, és nem volt semmi, ami megállíthatta volna. A repülésirányítók mindent elkövettek, hogy felhívják a pilóta figyelmét a veszélyre, de hiába fújták a sípjukat és integettek neki, Webster semmit nem vett észre ebből – mintha éppen keresett volna valamit a pilótafülke padlóján. Ahogy a gép nekicsapódott a felvonó szélének, egy pillanatra felnézett, és felemelkedett az ülésből. Úgy tűnt, hogy megpróbál felállni, de nem tudta kicsatolni magát.

Idézőjel ikon

Amikor a repülőgép átbillent a peremen, és orrával lefelé az óceánba zuhant, Webstert is magával rántotta a mélybe.

Ma is az óceán fenekén van

A bomba súlyától és a körülbelül 1400 kilogramm sugárhajtómű-üzemanyagtól elnehezedve a Skyhawk gyors süllyedésnek indult, és végül az 5 kilométeres mélységben lévő óceánfenéken kötött ki. Kiemelése az 1965-ös technológiákkal lehetetlen feladatnak bizonyult, a mai napig ott fekszik, ahol elsüllyedt. Bár nem valószínű, hogy a bomba a víz alatt felrobban, a magjában lévő plutónium-239 felezési ideje körülbelül 24 100 év, így a radioaktív anyag még évezredeken át jelen lehet a környezetben.

A tragédiához vezető okokat a mai napig nem sikerült maradéktalanul feltárni.

Az egyik magyarázat az lehet, hogy Webster előtt aznap egy másik pilóta, Richard Edminster repült a géppel, aki jóval magasabb volt nála. Bár Webster egy gyors fékezéssel még megállíthatta volna a Skyhawkot az ülés valószínűleg úgy volt beállítva, hogy nem érte el a pedált.

Évtizedeken át titkolták

Az amerikai kormány évtizedeken át titkolta a történteket. A Pentagon csak 1981-ben, a Védelmi Minisztérium egyik jelentésében hozta nyilvánosságra a nukleáris fegyver elvesztését, de a helyszínt nem nevezték meg, csak annyit közöltek, hogy az incidens 500 mérföldre (800 kilométerre) a szárazföldtől történt.

A részletekre azután derült fény, hogy 1989 májusában a Newsweek közzétett egy dokumentumot, amely feltárta, hogy a Ticonderoga a baleset előtt 80 mérföldre (mintegy 130 kilométerre) megközelítette a japán partokat, ami óriási diplomáciai botrányt kavart. Az Egyesült Államokat ugyanis megállapodás kötelezte arra, hogy ne szállítson nukleáris fegyvereket japán területre. A leleplezés megerősítette a gyanút, hogy az Egyesült Államok rendszeresen megszegte az egyezményt.

A japán Tsutomu Yamaguchit a világ legszerencsésebb emberének tartják, mivel két atombomba elől is megmenekült.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.