Arnold Sommerfeld német fizikus és matematikus a 20. század egyik legnagyobb hatású tudósa volt, aki kvantumelméletben, elektromágnesességben és hidrodinamikában is maradandót alkotott. Bár munkássága alapvetően formálta a modern fizikát, a Nobel-díjat sosem vehette át.
A sugárkezelés világa egy gyermek számára idegen és rettentően ijesztő. A Bátor Küldetése projekt célja, hogy ezt az élményt játékos, szerethető történetté formálja ott, ahol a legnagyobb szükség van rá az Országos Onkológiai Intézetben és szerte az országban, ahol sugárkezelést végeznek.
Idén volt hetven éve, hogy 1954. június 27-én üzembe helyezték a világ első atomerőművét az obnyinszki A. I. Lejpunszkij Fizikai és Energetikai Intézetben. Ettől a naptól kezdve datálódik a békés felhasználású atomenergia történetének kezdete, amely által az egész bolygó megismerte egy szovjet férfi nevét.
A feltaláló, filozófus, fizikus és mérnök hosszú élete során több száz találmányt alkotott, mértékegységet és autómárkát is elneveztek róla. Neki köszönhetjük a mágnesességet, a részecskefizikát, az elektromosságot és a gravitációról való ismereteink jelentős részét.
Az alternatív Nobel-díjakat a legkülönlegesebb, esetenként akár megmosolyogtató tudományos eredményekért ítélik oda évről évre. Idén ismét lett két magyar siker: a tudósok egy team részeként vizsgálták a pénzérmék feldobásának eredményeit.
Albert Einsteint a történelem (egyik) legzseniálisabb tudományos elméjeként ismeri az utókor, kevesen tudják azonban, hogy a világhírű elméleti fizikus akár politikai karrierbe is kezdhetett volna. De miért utasította el Einstein, amikor felkérték, hogy legyen Izrael elnöke?
Bárkivel előfordul, hogy egy óvatlan pillanatban ottfelejti valahol az esernyőjét, a sapkáját, vagy rosszabb esetben a kulcsát, személyi igazolványát. A tudománytörténet egyik igazi „szórakozott professzora”, John Wheeler fizikus azonban olyan, a legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentő dokumentumokat felejtett egy vonat vécéjében, melyek rossz kezekbe kerülve akár az egész világ sorsát befolyásolhatták volna.
1969 nyarán a televízió segítségével az egész világ ámulva nézhette, amint Neil Armstrong űrhajós elsőként a történelemben egy másik égitest felszínére lép – a történelmi pillanat tévéközvetítését egy magyar tudósnak, Goldmark Péter Károlynak köszönhetjük, akit a színes televízió és a nagylemez feltalálójaként is tisztel a világ, idehaza mégis kevesen ismerik a nevét.
Egy elméleti fizikus tippjei szerint karnyújtásnyira hozhatod magadhoz a briliáns ötletek megálmodását.
Saját portréját akarta fotóbombázni a világ leghíresebb tudósa – terve nem jött be, a fénykép kiválóan sikerült, és éppen a rajta látható különös gesztus miatt maradt örökre emlékezetes.
Képzeld el, hogy késő esti sörözés közben rátalálsz a fizika és a matematika szépségeire. Nem megy? Pedig mutatunk egy fickót, aki az egész emberiséget viszi egy ilyen csodálatos utazásra.
