Az alternatív Nobel-díjakat a legkülönlegesebb, esetenként akár megmosolyogtató tudományos eredményekért ítélik oda évről évre. Idén ismét lett két magyar siker: a tudósok egy team részeként vizsgálták a pénzérmék feldobásának eredményeit.
A legfurcsább kutatási eredményeket díjazó Ignobel idei díjátadóján két magyar tudós neve is elhangzott a díjátadón. Aczél Balázs, az ELTE PPK egyetemi tanára és Bognár Miklós, az ELTE PPK egyetemi tanársegédje részesült az elismerésben. Egy korábbi kutatásuk került most előtérbe, mely a fej vagy írás játékot vizsgálta a fizika szemszögéből.
A magyar fizikusok egy nemzetközi kutatásban vettek részt, aminek célja a feldobott érmék statisztikai eredményeinek bizonyítása volt. A nemzetközi kutatócsoport eredményei szerint nem 50-50 százalék az esélye annak, hogy helyesen tippeljük meg a felfelé mutató oldalt.
We won the @IgNobel prize in Probability for our coin-flipping research! @EJWagenmakers and I received the prize on behalf of the 50-author team yesterday at MIT-you can watch us struggle at the ceremony here: https://t.co/Drtiec0yfo pic.twitter.com/9QotrHuiUt
— František Bartoš (@BartosFra) September 13, 2024
Magyar siker: hazai fizikusok tudományos eredménye
Számtalan módon foglalkoztatta már a tudósokat, hogy vajon tényleg pusztán a véletlen műve az, hogy az egységesen súlyozott, fizetésre és fontos kérdések eldöntésére is használt pénzérmék felpöccintésének mi lesz az eredménye.
Egy matematikus 2007-es elmélete alapján ugyanis nem pontosan 50-50 százalék az esélye annak, hogy melyik oldallal ér földet a felpöccintett érme. A vizsgálatok során kiderült, hogy igaza volt, ugyanis az érme kezdőpozíciójának ismerete egy hajszálnyi előnyhöz juttathatja az egyik felet.
A napokban Ignobellel díjazott fizikusok korábbi kísérletei megerősítették, hogy 51 százalék az esélye, hogy egy írással induló érme az írásra vagy egy fejjel induló a fej oldalára érkezzen.
Több százezer dobást rögzítettek a fizikusok
Az Ignobel során díjazott magyar kutatók, Bognár Miklós és Aczél Balázs az Amszterdami Egyetem kutatója, František Bartoš vezetésével zajló kísérletben vettek részt társszerzőként. Több különböző szakaszban és módszerrel dobták fel a pénzeket, ráadásul a digitalizációt igénybe véve még a Twitteren (X) is felhívást tettek közzé, hogy segítséget kérjenek hozzá. Öt egyetemi hallgató a szakdolgozati projektje részeként
fejenként körülbelül 15 ezer érmefeldobási eredményt gyűjtött össze. Szerveztek egy maratont is, ahol 35 ember 12 órát töltött pénzfeldobással. Ezalatt az idő alatt 203 440-szer dobták fel az érméket. A netes felhívásukhoz csatlakozó résztvevők pedig további 72 281 alkalommal végezték el a pénzfeldobást.
Az összegzés szerint a DHM modell szerint megjósolt jelenség, az úgynevezett egyoldalú részrehajlás valóban létezik, vagyis valamivel valószínűbb, hogy az érme a feldobás után ugyanarra az oldalára esik, mint amivel indult.
Ez volt a 36. Ignobel díjátadó
Az Ignobel-díj az Annals of Improbable Research tudományos vicclap által évente kiosztott tudományos elismerés, amelyet meghökkentő, vagy éppen egyenesen vicces kutatásoknak ítélnek oda immár 1991 óta. Az Ignobel célja az, hogy olyan kutatásokat díjazzanak, amelyek először megnevettetnek, aztán gondolkodásra késztetnek. A másik kikötés a pályázók számára, hogy csak olyan témában szabad vizsgálódni, amivel korábban még nem foglalkozott senki.
Bognár büszke az Ignobelre, és úgy véli, hiába vicces a kutatás, azért értelme is van, és jól mutatja, hogy milyen „nagy eredményeket lehet elérni nagy kutatói kollaborációkban és a tradícionálistól eltérő módszerekkel”, amelyek a tudomány fenntarthatóbbá, átláthatóbbá és megbízhatóbbá tételét célozzák.
Az ELTE életében sem ők az első díjazottak, beszámolójuk szerint legutóbb 2016-ban került az egyetem oktatóihoz a díj, az elismeréssel akkor mások mellett Horváth Gábor és Kriska György fénypolarizációs munkájára hívták fel a figyelmet. A felfedezést követően a magyar-spanyol-svéd-svájci kutatócsoport jelentős európai uniós támogatás bevonásával speciális bögyölycsapdákat fejlesztett ki, amelyek azóta a gyakorlatban hasznosultak.
Ha kíváncsi vagy más, korábbi Ignobel-díjat érő felfedezésekre is, ide kattintva olvashatsz ezekről.
