Ezeket a városokat titkolták a szovjetek a világ elől

Olvasási idő kb. 4 perc

A hidegháború éveiben a zárt városok sokszor még a térképre sem kerültek fel, az ott lakóknak pedig szigorúan tilos volt elárulniuk a lakcímüket.

1956 után, száműzetése idején Rákosi Mátyás több szovjet városban is megfordult. Életének utolsó állomása egy úgynevezett zárt város volt. A kegyvesztett diktátor Gorkij (a mai Nyizsnyij Novgorod) városában, egy külföldiek számára kijelölt lakónegyedben élte utolsó éveit.

Gorkij, csakúgy, mint sok másik szovjet város, hadiipari létesítményei és a belső politikai száműzöttek nagy száma miatt a Szovjetunióba látogatók számára tiltott terület volt. Az átlagos turisták legtöbbször nem is tudtak a zárt városok létezéséről, hiszen ezeket sokszor még a térképen sem jelölték. Ha mégis rákerültek a térképre, helyzetüket szándékosan pontatlanul határozták meg, vagy jelentéktelen faluként tüntették fel őket, miközben a valóságban nagyon is fontosak voltak ezek a települések.

Krasznoznamenszk, egy zárt város a moszkvai régióban
Fotó: Wikimedia Commons

Szigorúan ellenőrzött városok

Miután Németország 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót, Sztálin a fronttól messze, az Urál-hegységen túlra és Szibériába telepítette át a gyárakat. A hidegháború évei alatt, amikor az űrverseny és az atomfegyverek előállítása mindennél fontosabbá vált, szintén ezeken a távoli területeken építették fel (gyakran a hadifoglyok rabszolgamunkájával) a nukleáris és űrkutatáshoz kapcsolódó létesítményeket. 

Az ott dolgozó kutatóknak, katonáknak, pártfunkcionáriusoknak és családjaiknak megfelelő lakókörnyezetet kellett teremteni: lakóházakat, kórházakat, edzőtermeket, iskolákat, üzleteket, színházakat, éttermeket építettek, így létrejöttek a mesterséges, zárttá nyilvánított városok.

Az ott élőknek szigorú biztonsági intézkedéseket kellett betartaniuk. Az alkalmazottaknak és vezetőiknek tilos volt elhagyniuk a várost, ezt a KGB ellenőrizte. A költözéshez (és az odalátogatáshoz) szintén a KGB különleges engedélyére volt szükség. A zárt településeket szögesdrótok és őrtornyok vették körül, az ott lakóktól pedig szigorú titoktartást követeltek; például városuk nevét és lakcímüket sem árulhatták el. A titkos városokat csak egy névvel és egy postafiókszámmal azonosították, de még ezt is gyakran változtatták, hogy megtévesszék a kémeket és szabotőröket, a helyszínt pedig gondosan álcázták, hasonló okokból. Így jelölhette az Arzamasz-16 az Arzamasztól 75 kilométerre lévő Szarov városát vagy a Cseljabinszk-65 Ozjorszkot. A szabadság hiányát kényelmi intézkedésekkel ellensúlyozták: jobb lakhatási viszonyok és a Szovjetunió egyéb területeihez képest viszonylagos árubőség várta az ott élőket.

A legtöbb zárt város az Urálon túl, Szibériában található. A képen Szeverszk látható
Fotó: Wikimedia Commons

Nukleáris kutatások, rakétabázisok

Titkos város lehetett akár egy egészen kis település is, amennyiben fontos katonai, ipari vagy tudományos létesítménynek adott otthont; például Ozjorszk, amelynek nukleáris üzemében az első szovjet atombomba készült (és ahol tragikus nukleáris baleset történt – erről itt írtunk bővebben). Zseleznogorszkban (Krasznojarszk-26) atomipari és űrkutatási létesítményeket alapítottak, Szeverszkben nukleáris robbanófejeket gyártottak. Szarovot (Arzamasz-16) negyven kilométeres külső biztonsági kordon és kettős szögesdrótkerítés vette körül, és a rejtett mozgásérzékelők sem hiányozhattak.

A település lakosainak, ha mégis engedélyt kaptak a város elhagyására, le kellett adniuk különleges belépőkártyáikat az ellenőrzőponton, és tilos volt megmondaniuk, hol dolgoznak vagy élnek.

 Az 1961-ban a kínai határ mellett létrehozott Uglegorszk (mai nevén Ciolkovszkij) kezdetektől fogva az interkontinentális ballisztikus rakétabázis kiszolgálására épült, jelenleg is itt található a Vosztocsnij űrrepülőtér.

Szellemvárosok és zárt közigazgatási egységek

Az 1980-as évekre közel 60 titkos, zárt város létezett az országban, összesen 1,5 millió lakossal. A Szovjetunió összeomlása után, 1992-ben Borisz Jelcin lehetővé tette a titkos városoknak, hogy ismét felkerüljenek a térképre, valamint azt,  hogy visszavegyék régi nevüket. Nem minden település élt ezzel a lehetőséggel: egyes települések elnéptelenedtek, és szellemvárossá váltak, más városok viszont továbbra is különleges övezetnek, úgynevezett zárt közigazgatási egységnek (oroszul: ZATO) számítanak. Szeverszkbe (Tomszk-7) a mai napig különleges engedéllyel lehet csak bejutni. Szarov (Arzamasz-16) 1993-ban az új-mexikói Los Alamos testvérvárosa lett, ekkor derült ki, hogy az orosz tudósok saját laboratóriumukat Los Arzamasnak nevezik. Itt a mai napig működik a Roszatom kezelésében az Összoroszországi Kísérleti Fizikai Tudományos Kutatóintézet. A különleges engedély természetesen ide is szükséges, a külföldieknek telefonjukat, fényképezőgépüket és útlevelüket is le kell adni, ha ide érkeznek.

Ozjorszk központja
Fotó: Wikimedia Commons

Ilyen az élet ma egy zárt városban

Napjainkban legalább negyven zárt város van Oroszország területén. Néhány évvel ezelőtt az Index interjút készített Nagyezsda Kutyepovával, aki maga is az egyik zárt városban született, és könyvet is írt a zárt városok titkairól. Kutyepova családja három generáció óta Ozjorszkban él, ő maga a jogi pályát választotta, és a környezetvédelem mellett a zárt városokban élők érdekképviseletét is ellátja, jelenleg Franciaországban él. Szavaiból úgy tűnik: a zárt városok lakói egyfajta presztízsként tekintenek különleges helyzetükre, hogy

Idézőjel ikon

"ők egy kaszthoz tartoznak, egy olyan zárt helyen lakhatnak, ahová senki más nem juthat be.”

Kutyepova szerint a mindennapokban nem különösebben érződnek a korlátozások: a lakosoknak 14 éves korukban ki kell váltaniuk egy állandó engedélyt, ezután szabadon mozoghatnak a városban, kivéve a lezárt területeket. „Senki nem fog például drónt reptetni a gyár területén, hiszen tudja, hogy az ott lévő dolgok államtitoknak minősülnek, amiért akár húszévnyi börtönt is lehet kapni” – nyilatkozta a jogász az Indexnek. Ugyanakkor, Kutyepova szerint az itt élők súlyos egészségkárosító hatásnak vannak kitéve, hiszen a folyamatos sugárzás – Ozjorszk jelenleg a világ legnagyobb nukleárishulladék-lerakója és -feldolgozója – azóta is rombolja az egészségüket. (Borítókép: Szeveromorszk, egy zárt város a murmanszki régióban. Forrás: Wikimedia Commons)

Ha szívesen olvasnál még a hidegháborús korszakról, ezt a cikket ajánljuk.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.