Ezeket a városokat titkolták a szovjetek a világ elől

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hidegháború éveiben a zárt városok sokszor még a térképre sem kerültek fel, az ott lakóknak pedig szigorúan tilos volt elárulniuk a lakcímüket.

1956 után, száműzetése idején Rákosi Mátyás több szovjet városban is megfordult. Életének utolsó állomása egy úgynevezett zárt város volt. A kegyvesztett diktátor Gorkij (a mai Nyizsnyij Novgorod) városában, egy külföldiek számára kijelölt lakónegyedben élte utolsó éveit.

Gorkij, csakúgy, mint sok másik szovjet város, hadiipari létesítményei és a belső politikai száműzöttek nagy száma miatt a Szovjetunióba látogatók számára tiltott terület volt. Az átlagos turisták legtöbbször nem is tudtak a zárt városok létezéséről, hiszen ezeket sokszor még a térképen sem jelölték. Ha mégis rákerültek a térképre, helyzetüket szándékosan pontatlanul határozták meg, vagy jelentéktelen faluként tüntették fel őket, miközben a valóságban nagyon is fontosak voltak ezek a települések.

Krasznoznamenszk, egy zárt város a moszkvai régióban
Fotó: Wikimedia Commons

Szigorúan ellenőrzött városok

Miután Németország 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót, Sztálin a fronttól messze, az Urál-hegységen túlra és Szibériába telepítette át a gyárakat. A hidegháború évei alatt, amikor az űrverseny és az atomfegyverek előállítása mindennél fontosabbá vált, szintén ezeken a távoli területeken építették fel (gyakran a hadifoglyok rabszolgamunkájával) a nukleáris és űrkutatáshoz kapcsolódó létesítményeket. 

Az ott dolgozó kutatóknak, katonáknak, pártfunkcionáriusoknak és családjaiknak megfelelő lakókörnyezetet kellett teremteni: lakóházakat, kórházakat, edzőtermeket, iskolákat, üzleteket, színházakat, éttermeket építettek, így létrejöttek a mesterséges, zárttá nyilvánított városok.

Az ott élőknek szigorú biztonsági intézkedéseket kellett betartaniuk. Az alkalmazottaknak és vezetőiknek tilos volt elhagyniuk a várost, ezt a KGB ellenőrizte. A költözéshez (és az odalátogatáshoz) szintén a KGB különleges engedélyére volt szükség. A zárt településeket szögesdrótok és őrtornyok vették körül, az ott lakóktól pedig szigorú titoktartást követeltek; például városuk nevét és lakcímüket sem árulhatták el. A titkos városokat csak egy névvel és egy postafiókszámmal azonosították, de még ezt is gyakran változtatták, hogy megtévesszék a kémeket és szabotőröket, a helyszínt pedig gondosan álcázták, hasonló okokból. Így jelölhette az Arzamasz-16 az Arzamasztól 75 kilométerre lévő Szarov városát vagy a Cseljabinszk-65 Ozjorszkot. A szabadság hiányát kényelmi intézkedésekkel ellensúlyozták: jobb lakhatási viszonyok és a Szovjetunió egyéb területeihez képest viszonylagos árubőség várta az ott élőket.

A legtöbb zárt város az Urálon túl, Szibériában található. A képen Szeverszk látható
Fotó: Wikimedia Commons

Nukleáris kutatások, rakétabázisok

Titkos város lehetett akár egy egészen kis település is, amennyiben fontos katonai, ipari vagy tudományos létesítménynek adott otthont; például Ozjorszk, amelynek nukleáris üzemében az első szovjet atombomba készült (és ahol tragikus nukleáris baleset történt – erről itt írtunk bővebben). Zseleznogorszkban (Krasznojarszk-26) atomipari és űrkutatási létesítményeket alapítottak, Szeverszkben nukleáris robbanófejeket gyártottak. Szarovot (Arzamasz-16) negyven kilométeres külső biztonsági kordon és kettős szögesdrótkerítés vette körül, és a rejtett mozgásérzékelők sem hiányozhattak.

A település lakosainak, ha mégis engedélyt kaptak a város elhagyására, le kellett adniuk különleges belépőkártyáikat az ellenőrzőponton, és tilos volt megmondaniuk, hol dolgoznak vagy élnek.

 Az 1961-ban a kínai határ mellett létrehozott Uglegorszk (mai nevén Ciolkovszkij) kezdetektől fogva az interkontinentális ballisztikus rakétabázis kiszolgálására épült, jelenleg is itt található a Vosztocsnij űrrepülőtér.

Szellemvárosok és zárt közigazgatási egységek

Az 1980-as évekre közel 60 titkos, zárt város létezett az országban, összesen 1,5 millió lakossal. A Szovjetunió összeomlása után, 1992-ben Borisz Jelcin lehetővé tette a titkos városoknak, hogy ismét felkerüljenek a térképre, valamint azt,  hogy visszavegyék régi nevüket. Nem minden település élt ezzel a lehetőséggel: egyes települések elnéptelenedtek, és szellemvárossá váltak, más városok viszont továbbra is különleges övezetnek, úgynevezett zárt közigazgatási egységnek (oroszul: ZATO) számítanak. Szeverszkbe (Tomszk-7) a mai napig különleges engedéllyel lehet csak bejutni. Szarov (Arzamasz-16) 1993-ban az új-mexikói Los Alamos testvérvárosa lett, ekkor derült ki, hogy az orosz tudósok saját laboratóriumukat Los Arzamasnak nevezik. Itt a mai napig működik a Roszatom kezelésében az Összoroszországi Kísérleti Fizikai Tudományos Kutatóintézet. A különleges engedély természetesen ide is szükséges, a külföldieknek telefonjukat, fényképezőgépüket és útlevelüket is le kell adni, ha ide érkeznek.

Ozjorszk központja
Fotó: Wikimedia Commons

Ilyen az élet ma egy zárt városban

Napjainkban legalább negyven zárt város van Oroszország területén. Néhány évvel ezelőtt az Index interjút készített Nagyezsda Kutyepovával, aki maga is az egyik zárt városban született, és könyvet is írt a zárt városok titkairól. Kutyepova családja három generáció óta Ozjorszkban él, ő maga a jogi pályát választotta, és a környezetvédelem mellett a zárt városokban élők érdekképviseletét is ellátja, jelenleg Franciaországban él. Szavaiból úgy tűnik: a zárt városok lakói egyfajta presztízsként tekintenek különleges helyzetükre, hogy

Idézőjel ikon

"ők egy kaszthoz tartoznak, egy olyan zárt helyen lakhatnak, ahová senki más nem juthat be.”

Kutyepova szerint a mindennapokban nem különösebben érződnek a korlátozások: a lakosoknak 14 éves korukban ki kell váltaniuk egy állandó engedélyt, ezután szabadon mozoghatnak a városban, kivéve a lezárt területeket. „Senki nem fog például drónt reptetni a gyár területén, hiszen tudja, hogy az ott lévő dolgok államtitoknak minősülnek, amiért akár húszévnyi börtönt is lehet kapni” – nyilatkozta a jogász az Indexnek. Ugyanakkor, Kutyepova szerint az itt élők súlyos egészségkárosító hatásnak vannak kitéve, hiszen a folyamatos sugárzás – Ozjorszk jelenleg a világ legnagyobb nukleárishulladék-lerakója és -feldolgozója – azóta is rombolja az egészségüket. (Borítókép: Szeveromorszk, egy zárt város a murmanszki régióban. Forrás: Wikimedia Commons)

Ha szívesen olvasnál még a hidegháborús korszakról, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.