Az ötlet, hogy a napfényt űrtükörrel visszaverjék a Föld bizonyos területeire, nem csak sci-fi írók képzeletében létezik: 1993-ban néhány óráig mesterséges napfény világította meg Európa egy részét.
Landler Jenő, a Tanácsköztársaság egykori miniszterének nevére az idősebbek a számos közintézmény nyomán, melyet róla elneveztek, még emlékezhetnek. De vajon miért kapott díszsírhelyet a moszkvai Kremlben?
Kolhozosítás, kuláktalanítás: mindannyiunk számára ismert fogalmak a kommunista diktatúrák szótárából, ám az 1930-as években Ukrajnában e szavak egyet jelentettek milliók halálával. A rossz termés és az ideológiai alapon történő „gazdálkodás” miatt sötét korszak kezdődött az országban: a holodomor, vagyis az éhhalál évei.
Ha felidézünk néhány orosz klasszikust, például Csehov Három nővér című drámáját, vagy Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését, akkor ezekből jól kirajzolódik egy orosz nőalak: az önmagát feláldozó, a szerinte jó ügyért harcoló lány, asszony. Bár részletes források nem állnak rendelkezésünkre az életéről, Fanni Kaplan is hasonló életet élhetett.
Mintegy 700-900 ezer honfitársunk került hadifogságba a második világháború harcai, Budapest ostroma, illetve a málenkij robotra hurcolás következtében.
Ortodox papnak készült egykor Sztálin, de bűnöző, majd a Szovjetúnió teljhatalmú ura lett. Életének utóbbi szakaszáról jóval többet tudunk, mint arról, amikor még Dzsugasviliként volt ismert a neve.
Orsós Ferenc a maga korában világhírű patológus volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1945-ben azonban második világháborús bűnök miatt kizárták a rangos intézmény tagjai közül. Bár kiderült, hogy az ellene felhozott vádakban Katinnyal kapcsolatban ártatlan, máig nem rehabilitálták hivatalosan.
Kis-Moszkva fedőnéven emlegették csak a tótvázsonyi erdőben található atombunkert. A Veszprém vármegyei község mellett évekig rejtve folyt a katonai munka.
Sínbuszként és sinóként is emlegetik a dél-magyarországi vasúti pályán egykor járó buszt. Az 1930-as évek magyar találmánya egészen a 21. századig szolgálta az utas közönséget.
A második világháború előtt Kishamisnak nevezték azt a hajót, amelyet igencsak kalandos módon rejtettek el a szovjet megszállók elől. Az akció olyan jól sikerült, hogy 2018-ban a Kékszalagon még képesek voltak indulni vele későbbi tulajdonosai.
Messze az Északi-sarkkörön túl hatalmas adag, rozsdásodó jármű fekszik elhagyatottan a jég és a fagy fogságában. De hogy kerültek oda?
A Duna alacsony vízállásának köszönhetően ismét előbukkantak a meder mélyéről a titokzatos hajóroncsok.
