Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.
A bűnözők nyelve éppen a titkossága miatt minden nyelvnek az egyik leggyorsabban változó területe, és az is általános törvényszerűségnek tekinthető, hogy a tolvajnyelvből (argóból) számos szó kerül át idővel a köznyelvi regiszterekbe is. A fenya néven ismert tolvajnyelv egykor a börtönőrök megtévesztésére szolgált. Ma viszont a digitális korszakban új szerepet kapott: egyes kiberbűnözők továbbra is ezt használják arra, hogy elrejtsék valódi szándékaikat a hatóságok és a biztonsági szakemberek elől.
A Gulagok terjesztették el a titkos nyelvet
A fenya pontos eredete máig sem tisztázott teljesen, de abban biztosak lehetünk, hogy az alapjait egy orosz tolvajnyelv adja, amelynek legrégebbi elemei már évszázadokkal ezelőtt megjelentek az orosz nyelvterületen, még a cári Orosz Birodalom idején.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A nyelv különleges szókincse számos forrásból táplálkozott az évek során, többek között német, görög és jiddis hatások is kimutathatók benne. Egyik érdekes jellemzője, hogy sok hétköznapi szónak
teljesen más jelentése alakult ki
ebben a nyelvváltozatban, például egyes általános kifejezések olyan kulcsfogalmakat jelentenek, mint pénz, rendőr vagy éppen a börtön.
Az igazi fordulópontot azonban a szovjet korszak hozta el. A börtönökben és később a hírhedt Gulag táborokban parasztok, értelmiségiek és köztörvényes bűnözők kerültek egymás mellé. A fenya így gyorsan elterjedt a társadalom szinte minden rétegében, miközben egyre összetettebbé vált, és a rabok számára a túlélés egyik fontos eszközévé nőtte ki magát.
Az interneten is tovább él
Sztálin halála után több mint egymillió fogoly szabadult a lágerekből, a fenyát azonban sokan magukkal vitték a hétköznapi életbe is. A tolvajdalok, az alvilági történetek és a bűnözői szleng fokozatosan beszivárgott a mindennapi orosz kultúrába, így számos kifejezés ma már széles körben ismertté vált.
Ilyen például a „babki” szó, ami eredeti – köznyelvi – jelentésében a „nagymama” szó egyik becézett formája, a fenya hatására azonban „pénz” jelentést is kapott az elmúlt évtizedekben.
A 21. században azonban a nyelv ismét új terepet talált magának: az internet világát. A kiberbűnözők gyakran keverik a fenya elemeit más szlenges kifejezésekkel és szándékosan eltorzított szavakkal. Ennek köszönhetően az online fórumokon folytatott beszélgetések a kívülállók számára nehezen értelmezhetőek lesznek.
Ez komoly kihívást jelent a nyomozóknak. Egyes bűnözői csoportok olyan kifejezéseket használnak, amelyek első pillantásra teljesen értelmetlennek tűnnek, valójában azonban konkrét illegális tevékenységekre vagy technikai részletekre utalnak. Emiatt a szakembereknek a hatékony nyomozásokhoz nemcsak számítástechnikai ismeretekre, hanem a bűnözői szleng alapos ismeretére is szükségük van.
A fenya története jól mutatja, hogyan élhet túl egy titkos nyelv évszázadokat. Ami egykor a cári Oroszország utcáin, majd a Gulagok barakkjaiban segítette a bűnözőket, az ma már a digitális alvilág egyik legkülönösebb kommunikációs eszközévé vált.
Kapcsolódó: egy magyar nő volt a világ egyik első szinkrontolmácsa, aki az iskolában nem teljesített túl fényesen németből.
