Recskről nem lehetett megszökni: azokat hurcolták oda, akiket halálra szánt az Államvédelmi Hatóság. Egyvalakinek mégis sikerült: Michnay Gyula átjutott az osztrák határon, ahol előbb kémnek nézték, majd elsőként értesíthette a CIA-t a kommunista kényszermunkatábor létezéséről.
Goli otok, vagyis csupasz sziget – e név több szempontból is találó, hiszen a mindössze 4,7 négyzetkilométeres sziget kopár és kietlen, ráadásul a múltja is sötét. A horvátországi Rab és a szárazföld között, a Kvarner-öbölben található titkos területet évtizedekig férfi foglyok börtöneként használták.
Nemcsak embereknek vannak rejtegetni való történeteik, hanem hegyeknek is. Nem mintha a Badacsony tehetett volna arról, amit egykor műveltek vele, és azokkal az elítéltekkel, akik a szocializmus legsötétebb éveiben töltötték itt büntetésüket.
Noha a valós számadatok máig ismeretlenek, egyes becslések szerint akár tízmillió is lehet azoknak a száma, akiket embertelen körülmények közé küldtek a munkatáborokba az 1934 és 1947 közötti időszakban. Közülük a legtöbben haza sem térhettek.
