Kis-Moszkva fedőnéven emlegették csak a tótvázsonyi erdőben található atombunkert. A Veszprém vármegyei község mellett évekig rejtve folyt a katonai munka.
Sínbuszként és sinóként is emlegetik a dél-magyarországi vasúti pályán egykor járó buszt. Az 1930-as évek magyar találmánya egészen a 21. századig szolgálta az utas közönséget.
A második világháború előtt Kishamisnak nevezték azt a hajót, amelyet igencsak kalandos módon rejtettek el a szovjet megszállók elől. Az akció olyan jól sikerült, hogy 2018-ban a Kékszalagon még képesek voltak indulni vele későbbi tulajdonosai.
Messze az Északi-sarkkörön túl hatalmas adag, rozsdásodó jármű fekszik elhagyatottan a jég és a fagy fogságában. De hogy kerültek oda?
A Duna alacsony vízállásának köszönhetően ismét előbukkantak a meder mélyéről a titokzatos hajóroncsok.
Kazahsztán távoli, északkeleti részében, az Irtisz folyó völgyében van egy nagyjából Dél-Dunántúl nagyságú terület, ahol a mai napig az egészségügyi határérték sokszorosát mérik a Geiger-Müller számlálók. Itt, Szemej (korábban: Szemipalatyinszk) városától 150 kilométerre működött ugyanis a Poligon kísérleti telep, amely a Szovjetunió nukleáris fegyvereinek elsődleges tesztelési területe volt negyven éven át.
Amikor Szergej Krikaljov elhagyta a Földet 1991-ben, még a Szovjetunió állampolgára volt. Mire 311 napos űrbéli küldetése véget ért, a birodalom összeomlott – ő pedig a világűrben töltötte ezt az átmeneti, történelmi pillanatot, miközben odalent gyökeresen megváltozott a világ.
A diktatúráknak az egy jellemző sajátossága, hogy megpróbálnak teljesen eltérni a más rendszerekben működő nomáktól, ezzel is azt hangsúlyozva, hogy az általuk kitalált újdonság mennyivel jobb, és persze mennyivel hatékonyabb az adott ideológia szerint.
A magyar űrrepülés két legfontosabb szereplőjét több mint negyven év választja el egymástól űrrepülésük időpontját tekintve. De milyen körülmények között készült rá, és hova érkezett meg Farkas Bertalan, s miként alakult Kapu Tibor ISS-re csatlakozása?
Egy sziklás kiszögellésen, az Antarktisz Viktória-föld nevű régiójában található a Leningrádszkaja elhagyatott kutatóállomás. A bázis a szovjet idők relikviája, amely ma is úgy áll ott, mintha az egy jégbe fagyott kísértet lenne a múltból.
Nemrégiben jelent meg arról egy cikk, hogy a háború miatt gazdasági szankciókkal sújtott Oroszországban azért még lehet kapni amerikai kukoricapelyhet, Coca-Colát, és nyugati autók is átcsusszanak a határon.
A hidegháború éveiben a zárt városok sokszor még a térképre sem kerültek fel, az ott lakóknak pedig szigorúan tilos volt elárulniuk a lakcímüket.
