Amikor Szergej Krikaljov elhagyta a Földet 1991-ben, még a Szovjetunió állampolgára volt. Mire 311 napos űrbéli küldetése véget ért, a birodalom összeomlott – ő pedig a világűrben töltötte ezt az átmeneti, történelmi pillanatot, miközben odalent gyökeresen megváltozott a világ.
1991-ben a Szovjetunió a széthullás szélén állt, de ez nem állította meg Szergej Krikaljovot attól, hogy újabb hosszú távú misszióra induljon a Mir űrállomás fedélzetére. A küldetés eleinte rutinszerűnek indult, ám a politikai földindulás idején ő az űrben rekedt – és kétszer annyi időt töltött odafenn, mint tervezték.
300 nap űrben tartózkodás után elveszítette a hazáját
Szergej Konstantyinovics Krikaljov 1958-ban született Leningrádban, majd 1981-ben mérnöki diplomát szerzett, és csatlakozott az NPO Energia mérnök–tesztelői csapatához. 1985-ben választották be kozmonautának, azonnal bekapcsolódott a Buran-programba.
Szergej Krikaljov 1991. május 19-én indult útnak a Mir űrállomásra a Szovjetunió űrhajósaként. Eredetileg öt hónapra tervezték a küldetést, ám a földi események felülírták a terveket. Az űrből figyelhette, ahogy 1991 decemberében hivatalosan megszűnik az ország, amely elindította – ő pedig végül csak 1992. március 25-én térhetett vissza, 311 napnyi űrbéli tartózkodás után.
Az „utolsó szovjet állampolgárként” is emlegetett Krikaljov rádiókapcsolaton keresztül kapott híreket a külvilágról – többek között nyugati rádióamatőröktől. Küldetése végül nemcsak a hosszáról, hanem történelmi hátteréről is legendássá vált. Krikaljov később még öt űrrepülésen vett részt, összesen 803 napot töltött a világűrben, és kulcsszerepet játszott a Nemzetközi Űrállomás létrehozásában.
Az emberi szervezet hihetetlen nagy terhelésnek van kitéve, mikor visszaér a Földre. Hogy pontosan minek és hogyan kell adaptálódnia, arról ebben a cikkünkben írtunk.
