A hidegháború éveiben a zárt városok sokszor még a térképre sem kerültek fel, az ott lakóknak pedig szigorúan tilos volt elárulniuk a lakcímüket.
Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.
Talán nehéz elhinni, de Leonyid Rogozov fiatal orvos 1961 áprilisában az Antarktiszon megoperálta saját magát, és kivette a már perforálódott vakbelét.
Az eset állítólag 1990-ben történt, amikor is a szovjetek lelőttek egy földönkívüli űrhajót, az ufók pedig kegyetlen bosszút álltak a katonákon a CIA jelentése szerint.
A hidegháború egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Nyikita Hruscsov 1960-ban az ENSZ 15. közgyűlésén a cipőjével verni kezdte az asztalt. De mi késztette erre a meglepő viselkedésre a Szovjetunió első emberét? És miért kérdőjelezik meg egyesek, hogy valóban megtörtént az eset?
A lányok bizonyos tevékenységekben ugyanolyan jók, ha nem jobbak, mint a fiúk – már kislánykorában is ezt igyekezett bebizonyítani a nő, aki férfiakat megszégyenítő bátorsággal, és elképesztő eredményességgel harcolt a második világháborúban a szovjet fronton.
Sztálin elsőszülött fiának, Jakov Dzsugasvilinek mindössze 36 év adatott, apjával pedig soha nem volt jó a kapcsolata: amikor a nácik fogságába esett, Sztálin nem volt hajlandó megmenteni egy fogolycserével az életét.
A szovjet gulágok áldozatainak állít emléket az oroszországi Magadan közelében található Szomorúság maszkja. A síró arcot ábrázoló gigantikus kőszobor még szívfacsaróbb látvány, ha azt is tudjuk, milyen fájdalom köti azt a készítőjéhez.
A mindig elegánsan öltözködő Polina Zsemcsuzsina, Molotov felesége a szovjet kozmetikai ipar nagyasszonya volt, de letartóztatása után örülhetett, ha szappanhoz és kenyérhez jutott.
Érzelmi hullámvasút, se veled-se nélküled kapcsolat jellemezte Sztálin és második felesége házasságát, amelynek 1932-ben a nő titokzatos halála vetett véget.
A 20. század viharos és sokszor tragikus történelme során számtalan kegyetlen, emberi mivoltából kivetkőzött szörnyeteg jutott a hatalom közelébe, sokszor a legfelsőbb körökig emelkedve. Egy közülük Lavrentyij Berija, aki Sztálin jobbkezeként rengeteg büntetőtábort hozott létre, ahová aztán az általa megerőszakolt nőket is küldte.
Sokan egy kalap alá veszik George Orwell két talán leghíresebb művét, az Állatfarmot és az 1984-et. Pedig egyáltalán nem ugyanabból a célból írta azokat a szerző, ahogy az inspiráció forrását is máshol kell keresni a két regény esetében.
