szovjetunió 5 - Dívány

A hozzávetőlegesen 1947 és 1991 között dúló hidegháborút a terminus megalkotója úgy is jellemezte, mint két vak dinoszaurusz viaskodását egy gödörben. Ezzel nyilván nem a nagyhatalmak által támogatott harmadik világban zajló, súlyos áldozatokat követelő konfliktusokra célzott, hanem a homokozók „nekem van jobb műanyag vödröm” erőfitogtatására, ami olykor komolytalannak tűnő elképzelések hajhászásába is kergette a szemben álló szuperpotenciákat.

A holokauszt egyik legelső és legborzalmasabb tömeggyilkossága Ukrajnában történt, ahol a megszálló német egységek és a velük kollaboráló helyi lakosok két nap leforgása alatt több mint 30 ezer zsidót öltek meg – Babij Jar tragédiáját később, a szovjet időkben diszkrét elhallgatás övezte.

A szovjet kódok feltörése a hidegháború idején fontos feladata volt egy maroknyi nőnek: a Venona-projekt egészen a kilencvenes évek közepéig titkos maradt, és a közvélemény még akkor is férfiaknak tulajdonította az általuk elért eredményeket, amikor erőfeszítéseik végre napvilágra kerülhettek.

Bár számtalan mém és vicc született a világ egyik utolsó diktatúrájának néha komikus fizimiskájú vezetőjével kapcsolatban, azt nem szabad elfelejteni, hogy a keleti ország bizony valóban nagy fenyegetést jelenthet a jelenlegi világrendre.

Már a születése sem volt hétköznapi, hát még a halála – az oroszországi Kadikcsant a második világháború alatt alapították, mert gazdag szénlelőhely volt. Meggazdagodása után azonban a semmivé lett, az igazi vesztét egy súlyos baleset okozta.

Az orvosok azt feltételezik, hogy a szerencsétlenül járt nő egy sikertelen csecsemőgyilkosság áldozata lehetett a második világháború idején.

A neki nem tetsző fotókat egész csapatnyi szakemberrel alakíttatta ízlésének megfelelőre a diktátor.

Több mint ötven évvel ezelőtt lépett az első ember a Holdra. Legfényesebb csillagunkat azóta sem sikerült újra meglátogatni, de hamarosan ismét megteheti az emberiség a legendás nagy lépést. A tervek szerint ezúttal egy nő indul majd az űrbe.

A második világháború európai végének egyik legnagyobb hatású fotója egy alig kamaszkorba lépett, egyenruhás német katonafiút ábrázol, aki keservesen zokog, mert rájött, országa elveszítette a harcot. A fénykép világszerte híressé lett, a rajta szereplő fiú, Hans-Georg Henke és a képet készítő amerikai fotóriporter, John Florea azonban egészen másképp emlékeztek annak készítési körülményeire.

A második világháború egyik legkülönösebb hőse volt Alekszej Mareszjev szovjet pilóta, aki mindkét lábát elvesztette egy csatában, mégis folytatta a repülést, és testi fogyatékossága dacára tizenegy német gépet lőtt le.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Sławomir Rawicz lengyel katonatiszt a második világháború idején hat társával elmenekült egy szibériai gulágból, és több mint 6000 kilométert gyalogolt, mígnem megérkezett Indiába. Hihetetlen szökésének történetét később regényben dolgozta fel, melynek azonban egyes részleteit sokan kétségbe vonják.