Nem arról szól az 1984, amit eddig hittél

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokan egy kalap alá veszik George Orwell két talán leghíresebb művét, az Állatfarmot és az 1984-et. Pedig egyáltalán nem ugyanabból a célból írta azokat a szerző, ahogy az inspiráció forrását is máshol kell keresni a két regény esetében.

A felületes szemlélő számára az Állatfarm és az 1984 is olvasható a Szovjetunió kritikájaként. Ez azonban korántsem így van: noha az előbbire valóban igaz ez a kitétel, az 1984 egyáltalán nem az orosz rendszert, és nem is a szocializmust bírálja. Orwell ráadásul lelkes híve volt a demokratikus szocializmusnak, amelyről azt gondolta, hogy sokkal igazságosabb alternatívája lehetne a kapitalizmusnak. 

Ezek után joggal felmerülhet a kérdés, hogy mi is volt Orwell viszonya a Szovjetunióhoz, a szovjet rendszerhez és a szocializmushoz. Ennek megértéséhez át kell tekintenünk az író életének bizonyos meghatározó elemeit, élményeit.

Orwell és az imperializmus

Orwell – eredeti nevén Eric Arthur Blair – angol középosztálybeli családból származott. Nem voltak szegények, ám gazdagok sem – noha Orwell az Eton College-ba, az egyik legdrágább angol magániskolába járt, ehhez ösztöndíjat kellett elnyernie, másként nem fért volna bele a családi költségvetésbe. Mivel a középiskola után egyetemi ösztöndíjat nem sikerült szereznie, Burmába ment, és elszegődött a brit Indiai Birodalmi Rendőrségbe. Öt évet maradt, noha minden percét utálta. Saját szavai szerint:

Idézőjel ikon

„nem volt nekem való, és itt gyűlöltem meg az imperializmust”.

Ezek az évek a gyarmati birodalmak elutasítása szempontjából meghatározóak voltak számára. Erről az időszakról szól például Az elefánt leterítése című írása, amelyből kiviláglik, mennyire megvetették és utálták a burmaiak a brit csendőröket, és milyen nehezére esett a fiatal Orwellnek, aki maga erősen szimpatizált az elnyomottakkal, ezt elviselnie, földolgoznia.

Éveken keresztül élt a párizsi szegények, munkások között
Fotó: brandstaetter images / Getty Images Hungary

Az elnyomottak, kisemmizettek között

Orwell egészen kicsi korától fogva tudta, hogy író lesz, ám ahogy ő fogalmazott: „nagyjából tizenhét és huszonnégy éves korom között megpróbáltam letenni róla, bár tudatában voltam, hogy ezzel valódi természetemen teszek erőszakot”. Kétségeit és bizonytalanságait az írói pályával kapcsolatban végül maga mögött hagyta, és miután kilépett a birodalmi rendőrségből, ennek szentelte életét. Párizsba utazott, ahol az sem tántorította el tervétől, hogy egy darabig nem voltak sikerei.

Idézőjel ikon

„Olyan novellákat és regényeket írtam, amelyeket senki nem akart kiadni”

– írta az Állatfarm ukrán kiadásához írt előszavában. Ez alatt az idő alatt egyik napról a másikra élt („sokszor nyeltem az éhkoppot”). Ezeknek az éveknek az élményei is meghatározóak voltak: első kézből ismerte meg a francia szegények, elnyomottak, munkások helyzetét, problémáikat, gondjaikat. A társadalmi egyenlőtlenségek iránti érzékenysége megmutatkozik „Így halnak meg a szegények” című, 1929-es írásában is. Ebben az évben ugyanis tüdőgyulladással bekerült egy hírhedt párizsi kórházba – az ott tapasztalt embertelen körülményekről, az orvosok és ápolók tárgyiasító viselkedéséről szól az esszé. „Ezelőtt még soha nem voltam semmilyen kórház közkórtermében, és ez volt az első tapasztalatom olyan orvosokkal, akik

Idézőjel ikon

úgy bánnak a beteggel, hogy nem szólnak hozzá, vagy emberként nem vesznek róla tudomást”

– írta ott-tartózkodásáról, amely azzal ért véget, hogy amikor jobban lett, megszökött. Érzékletesen ír arról, hogy mennyire más betegnek lennie annak, akinek elég pénze van ahhoz, hogy otthonában kapjon ellátást, és mennyire szörnyű azoknak a szegényeknek a sorsa, akiknek közkórházba kell befeküdniük.

Orwell és O’Shaughnessy a spanyol polgárháborúban
Fotó: British Independent Labour Party Contingen / wikimedia commons

A szovjet rendszer visszásságai

A következő sorsfordító esemény az író életében a spanyol polgárháború volt. 1936-ban összeházasodtak Eileen O'Shaughnessy-vel, és amikor kirobbant a konfliktus, amint lehetett, mindketten Barcelonába utaztak, hogy részt vegyenek a harcokban a spanyol kormány oldalán. Saját bevallása szerint egy sor véletlennek köszönhető, hogy az Egyesült Marxista Munkáspárt (POUM) milíciájához csatlakoztak, ám ennek majdnem súlyos következményei lettek. A POUM ugyanis trockista volt, ezért a párthoz tartozók ellen 1937-ben hajtóvadászatot indított a „kommunista” vezetés. Orwell és felesége szerencsésen hazajutottak, ám sok barátjukat, ismerősüket kivégezték vagy évekre börtönbe zárták.

Ez lehetett az a pont, amikor az író számára igazán világosan megmutatkozott az általa továbbra is vágyott szocializmus és a szovjet rendszer közötti különbség. „A spanyolországi embervadászat a Szovjetunióban zajló nagy tisztogatásokkal párhuzamosan folyt, és egyfajta függeléke volt azoknak” – írta. A szörnyű élmények azonban nem tántorították el, sőt, innentől kezdve még szenvedélyesebben harcolt a szocializmusért.

Idézőjel ikon

„1936-tól kezdve komoly munkáim minden sora, közvetlen vagy áttételes módon, az én értelmezésemben, a totalitarizmus ellen és a demokratikus szocializmusért íródott”

– fogalmazta meg ars poeticáját. A szocializmus eljövetelében teljes szívével hitt, azt tartotta, hogy meg vannak számlálva a kapitalizmus napjai. „Angliát csak a forradalom mentheti meg, ez évek óta világosan látszik, és most megindult a forradalom, és elég gyorsan célba is érhet… Két éven belül, talán egy éven belül, ha ki tudunk tartani, olyan változásoknak lehetünk tanúi, amelyeken csak azok az idióták lepődnek meg, akik nem látnak semmit előre” – írta 1940-ben.

Az Állatfarm valóban a Szovjetunió szatírája – ezért sem adták ki egy darabig
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

A szocializmus híve maradt

Az áhított a szocializmus és az eszméből eltorzulva megvalósult sztálini rendszer közötti éles, áthidalhatatlan különbséget tisztán látta. Ennek köszönhető az Állatfarm megszületése, amely Nagy-Britanniában sokáig nem jelenhetett meg – lévén a háborús szövetség az ország és a Szovjetunió között. Ez nem is lepte meg különösebben Orwellt, számított rá, ahogy az eredetileg tervezett előszavából ki is derül. (Noha a regény 1943-ban elkészült, csak két évvel később adták ki; az eredeti előszó pedig csak 1971-ben került elő.) Tulajdonképpen a kiadatásért vívott küzdelemről szól az írás, amely később külön esszéként látott napvilágot. Orwell határozottan elítélte nemcsak a sajtószabadság ilyenfajta sérülését – a legtöbb kiadó nem felsőbb utasításra, hanem önmagát cenzúrázva utasította vissza a regényt –, hanem az angliai baloldal kritikátlan Szovjetunió-pártiságát is. „A szovjet rezsim bármilyen komoly kritikája, bármilyen tényfeltárás, amelyet a szovjet kormány inkább eltitkolna, szinte azt jelenti, hogy kinyomtathatatlan” – fogalmazott. Felhozza példának, hogy a BBC Trockij említése nélkül készített műsort a Vörös Hadsereg fennállásának 25. évfordulójáról.

Idézőjel ikon

„Ez legalább annyira volt hiteles, mint ha Nelson admirális említése nélkül tartottak volna megemlékezést a trafalgari csatáról,

ám ez az eset semmilyen tiltakozást nem váltott ki az angol értelmiségből” – írta. (Trockij alapította a Vörös Hadsereget; Nelson admirális a napóleoni háborúk során döntő jelentőségű trafalgari csata győztes hadvezére volt.)

Az Állatfarm tehát valóban egyértelműen a sztálini rezsim szatirikus kritikája. A regénnyel azonban gyakran egy kalap alá szokták ilyen szempontból venni az 1984-et is, amelyet azonban egyáltalán nem ezért írt Orwell. Ahogy azt Robert Weaver író-szerkesztő, az Állatfarm eredeti előszava elé írt magyarázatában kifejti: „az Állatfarm és az 1984 későbbi népszerűsége abban is állt, hogy milyen jól lehetett támadni általuk a Szovjetuniót és a Kommunista Internacionálét…

Idézőjel ikon

Orwell még ma is ismertebb e két műve miatt, a két, látszólag nyílt szocializmuskritika miatt, mint a számos, szocializmus iránt elkötelezett műve miatt”.

Az 1984 egy technokrata disztópia – nem a Szovjetunió ihlette
Fotó: Columbia TriStar / Getty Images Hungary

Miről szól az 1984 valójában?

Weaver szerint, noha az Állatfarm valóban a szovjet rendszer szatírája, „az orosz vezetőket illető legnagyobb kritikája az, hogy kiárusították a szocialista elveket, hogy közös nevezőre jussanak a kapitalista országokkal”. Ezzel ellentétben az 1984-et nem a Szovjetunió és Sztálin ihlette, hanem James Burnham amerikai filozófus írása, A menedzserek a társadalmi uralom felé haladnak. Ebben Burnham amellett érvel, hogy a kapitalista osztályharc nem úgy fog alakulni, ahogy azt Marx elgondolta. Nem a proletariátus fog győzedelmeskedni (és felszámolni a kapitalizmust, az osztálytársadalmat és így saját magát is), hanem egy új osztály, a menedzserek fogják átvenni a hatalmat, technokrata módon igazgatva a gazdaságot és a társadalmat. Weaver szerint ezt gondolta tovább szatirikusan Orwell az 1984-ben, felvázolva egy ezen az elveken alapuló berendezkedést. Az író továbbra is a szocializmus híve maradt, Weaver véleménye szerint az angszoc, angol szocializmus kifejezés használata a regényben csak azt mutatja, hogy „Orwell egyértelműen borzalmasabbnak találta azt a lehetőséget, ha egy szocialista rendszer torzul el elnyomó katonai totalitárius rendszerré, mintha egy kapitalista államban történik ugyanez.

Idézőjel ikon

Az utóbbi esetben ugyanis a szocializmus még mindig jelenthet kiutat.”

Azt azonban, hogy a szocializmus tiszta formájának tényleges megvalósulására egyre fogy az esély, maga is látta. Teljesen világosan kiderül ez „Az európai egységért” című, 1947-es írásának első, meglehetően pesszimista mondataiból. „Ha ma valaki szocialista, olyan szerepben van, mint az orvos, akinek egy voltaképpen menthetetlen esetet kell kezelnie. Orvosként kötelessége életben tartani a beteget, ennélfogva azt kell feltételeznie, hogy a betegnek van esélye a gyógyulásra. Tudósként kötelessége szembenéznie a tényekkel, és ennélfogva el kell ismernie, hogy a beteg valószínűleg meg fog halni.”

A cikk elsődleges forrása George Orwell: Miért írok? – írások politikáról, társadalomról című kötete volt.  

Pablo Picasso egyik híres festményét a spanyol polgárháború borzalmai ihlették, így született meg a Guernica.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.

Életem

A magyar kertek elfeledett virága az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő: olaja kincset ér

A nagymamáink udvaráról jól ismert orvosi kamillára – vagy ahogy hivatalosan nevezik: az orvosi székfűre – hajlamosak vagyunk puszta házi teaként tekinteni, pedig az alföldi szikeseken termő, 2015 óta Hungarikumnak számító növény illóolaja a világ egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentője. A belőle kinyert mélykék folyadékért valósággal rajong a nemzetközi kozmetikai ipar, olyannyira, hogy még a világhírű brit natúrkozmetikai óriás is magyar termelőtől vásárolja ezt a prémium alapanyagot.

Testem

Veszélyes vegyszerek a kozmetikumokban: ezek az anyagok a hormonjaidat is megzavarhatják

Világszerte drasztikusan esik a spermaszám, nő a meddő párok aránya, és a kutatók szerint a háttérben már nemcsak az életmódunk, hanem egy csendes, globális ökológiai válság áll. A mindennapi használati tárgyainkból, műanyag csomagolásokból és a kozmetikumokból kioldódó szintetikus vegyszerek közvetlenül támadják és zavarják meg a hormonrendszerünket. Az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (PFAS) és műanyag-lágyítók ráadásul alattomos koktélhatást alkotnak a szervezetünkben, és a magzati korban elszenvedett károsodások sokszor csak évtizedekkel később válnak láthatóvá.

Offline

Ez volt Sisi titkos menedéke: a bécsi Hermész-villában volt először telefon és közvilágítás

Amikor Ferenc József császár rájött, hogy gyönyörű feleségét, Sisit megfojtja a bécsi udvar merev etikettje, egy egészen elképesztő, erdei luxuspalotát építtetett neki a főváros szélén, remélve, hogy ezzel otthon tarthatja a folyton utazó királynét. Ez lett a Hermész-villa, az „Álmok kastélyaként” emlegetett menedék, amely a kulisszák mögött a kor legfejlettebb technológiai csodáit rejtette: itt működött Bécs egyik legelső telefonvonala, a hozzá vezető utca pedig a város első elektromos közvilágítását kapta meg.

Mindennapi

Új forintérméket bocsátott ki az MNB: ritka címlet is van köztük

Öt új emlékérmét bocsánatank ki júniusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026-os emlékérme-programjának keretein belül. A darabok között 50 ezer, 30 ezer, 6 ezer és 5 ezer forintos névértékű érmék is szerepelnek, köztük Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét és Miskolcot bemutató, valamint I. Mátyás aranyforintját idéző változatok.

Világom

A világ legerősebb földrengése 9,5-ös volt: ezt élték át az emberek

Helyi idő szerint szerda este két nagy erősségű földrengés rázta meg Venezuelát, a szomszédos országokat is érintve. A szakértői becslések szerint akár százezren is meghalhattak a 7,2-es, illetve 7,5-ös erősségű rezgések miatt, melyek pusztítása hatalmas – de kisebb, mint amilyen a világ legerősebb földrengéséé volt.

Offline

Villámkvíz: melyik együttesben énekelt Csepregi Éva?

A magyar retró zene legfontosabb alakjai halhatatlannak tűnnek: egy-egy korszak magyar populáris zenéjét alapjaiban határozták meg. Te vajon tudod, hogy melyik zenekarokban énekeltek a híres frontemberek a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években?