Ennyit változott az űrbeli élet Farkas Bertalantól Kapu Tiborig

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A magyar űrrepülés két legfontosabb szereplőjét több mint negyven év választja el egymástól űrrepülésük időpontját tekintve. De milyen körülmények között készült rá, és hova érkezett meg Farkas Bertalan, s miként alakult Kapu Tibor ISS-re csatlakozása?

Farkas Bertalan gyermekkorában focistának készült, végül vadászpilóta lett. Kapu Tibor ellenben műszaki érdeklődésű fiatal volt, gépészmérnök végzettségű. Farkas 1980-ban, Kapu, a második magyar űrrepülő 2025-ben indult a világűr meghódítására. 

Az űrállomások története még az 1970-es években kezdődött a Szovjetunió jóvoltából, a Szaljut-programmal. Ekkoriban még kisméretű állomásokat voltak csak képesek létesíteni az űrben, melyek mindössze egyetlen űrhajót tudtak fogadni alkalmanként a helyszűke miatt. A Szaljut sikere azonban a hidegháborús ellenlábast, az Amerikai Egyesült Államokat is arra sarkallta, hogy felvegye a kesztyűt. Hamarosan a két világbirodalom versengve fejlesztette állomásait, melyek egyre több dokkolóval rendelkeztek. 

Farkas Bertalan és Kapu Tibor a magyar űrprogram két legfontosabb alakja
Fotó: MTI

Farkas Bertalan volt az első magyar az űrben, de nem az utolsó

Amikor Farkas Bertalant kiválasztották, hogy Magyarországot képviselje a birodalom űrprogramjában, már első osztályú vadászpilótaként szolgált a pápai repülős bázison. Az 1970-es évek második felében indult Interkozmosz-program során ugyanis már nemcsak a szovjet, de a tagországok képviselőinek is lehetősége adódott arra, hogy hazájukat, mint a szovjet világbirodalom részeit képviseljék az űrben.  

A lehetséges jelölteket kifejezetten a vadászpilóták közül válogatták ki, 1977-ben a repülőorvosi kutatóintézetben számos jelölt próbálhatta ki magát, akik közül összesen négyen mehettek a Gagarin Űrhajóskiképző Központba. 

Idézőjel ikon

Farkas Bertalan végül hosszas kiképzést követően, 1980-ban, a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén indult el a világűrbe, helyettese neki is volt, akárcsak most, Magyar Béla végig készenlétben állt.

Feladata hasonló volt ahhoz, ami második űrhajósunkat, Kapu Tibor munkáját is meghatározza, Farkas Bertalan is kísérleteket végzett a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén. Több magyar kutatóintézet dolgozta ki az ő programját is, orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre egyhetes ott-tartózkodása alatt.

Vizsgálták az űrhajósok szellemi munkavégző képességét, az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét, különböző fémek kristályszerkezetében történő változásokat, és az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta súlytalanságban. Ez utóbbi volt egyébként az első világűrben végzett kísérlet, ami sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között.

Kapu Tibor idén egészen más körülmények közé érkezett az űrbe, mint Farkas Bertalan
Fotó: Cristobal Herrera Ulashkevich / MTI / EPA

Kapu Tibor már másként él az űrben

Míg Farkas Bertalan egy apró, kétszemélyes, egy dokkolós űrállomásra érkezett, Kapu Tibort valóságos város várta az űrben. A Nemzetközi Űrállomás ugyanis a hidegháborús versengést követően nem csak egy állam központja odafenn, 16 ország űrpilótái használhatják. Az ISS körülbelül 400-420 kilométer magasságban,

alacsony Föld körüli pályán kering, 92 perc alatt kerüli meg a Földet. 

A Nemzetközi Űrállomás a korábbi független űrállomások, például az orosz Mir–2, az amerikai Freedom és az európai Columbus egyesítését jelenti, 2000 vége óta állandó emberi jelenléttel. Az ISS folyamatos bővítés alatt áll, és tudományos kísérleteket is végeznek itt.  

A Nemzetközi Űrállomás 16 országot szolgál ki
Fotó: Cristobal Herrera Ulashkevich / MTI / EPA

Az állomás 2009 óta maximum hat űrhajóst tud befogadni. Első modulját még 1998-ban lőtték fel, azóta folyamatosan bővítik, a Nap energiáját felhasználva élik az életüket azok, akik ide kerülhetnek. 

A korábbi űrállomásokkal ellentétben az ISS lakható részében a földi légkörnek megfelelő összetételű, illetve nyomású légkör van, az ehhez szükséges nitrogént nagy nyomású tartályokban szállítják ide. Itt állítják elő az űrhajósok számára szükséges oxigént vízből, és megoldott az űrhajósok által termelt szén-dioxid elvezetése is. Gondoskodnak arról, hogy az ivóvíz ásványi anyagokban gazdag legyen, a keletkezett hulladékot pedig rendszeresen elszállítják. 

Hogy Kapu Tibor milyen kísérleteket végez, arról ebben a cikkünkben írtunk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.