Ha felidézünk néhány orosz klasszikust, például Csehov Három nővér című drámáját, vagy Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését, akkor ezekből jól kirajzolódik egy orosz nőalak: az önmagát feláldozó, a szerinte jó ügyért harcoló lány, asszony. Bár részletes források nem állnak rendelkezésünkre az életéről, Fanni Kaplan is hasonló életet élhetett.
Az orosz zsidó családból származó lánynak hét testvére volt, iskolába nem járt, otthon tanították. Már tinédzserként elkerült otthonról, hogy munkába álljon. Története innentől válik fordulatossá.
Már fiatalon radikális nézeteket vallott a lány
Fanni 1890-ben született egy zsidó családban, a mai Ukrajna területén található Volhíniai kormányzóságban, itt apja tanárként dolgozott. Családját korán elhagyta, és Odesszába ment, ahol kalaposnőként vállalt munkát. Az új város nemcsak megélhetést kínált, Fannit megcsapta a politika szele, és már 16 évesen is igen radikális nézeteket vallott: bekapcsolódott forradalmi tevékenységekbe, egy kijevi anarchista mozgalom tagja lett.
Szinte azonnal bevonták a cifrábbnál cifrább feladatokba, amelyek elképesztően veszélyesek voltak: az egyik merénylet elkövetésekor elkapták ésélethossziglani kényszermunkára ítélték. A szibériai munkatáborokban nem kímélték az ifjú forradalmárt, a kínzások következtében súlyos egészségkárosodást szenvedett és majdnem megvakult. 1917 márciusában, a februári forradalom idején szabadult a börtönből.
Így zajlott a Lenin elleni merénylet
Fanni akkor ábrándult ki Leninből és a nézeteiből, amikor a bolsevikok feloszlatták a nemzetgyűlést és betiltottak minden más pártot. Lenin ugyanabban az évben, novemberben, már a népbiztosok tanácsának elnöke lett, és elkezdte formálni a diktatúrát: megindította az államosítást, betiltotta a politikai szervezkedéseket, és felállította a szovjet titkosrendőrséget, a Csekát. Eközben Trockij pedig aláírta a bresz-litovszki békét a központi hatalmakkal. E lépések egyike sem növelte a bolsevik párt népszerűségét, nem véletlen tehát, hogy már 1918 januárjában is megpróbálták likvidálni Lenint – sikertelenül.
Fanni célja sem volt más, különösen az 1918-as puccskísérlet után, amely kudarcba fulladt. A lány augusztus 30-án hajtotta végre a merényletet. Egyes források szerint előzőleg méregbe mártotta a golyókat, mert biztosra akart menni. A nő egy gyárlátogatás után szólította meg Lenint, amikor a férfi be akart szállni a kocsijába, és közvetlen közelről lőtt rá, háromszor. Lenin súlyos sérüléseket szenvedett, de szerencséje volt, mert a tüdejét nem érte a lövés. Mivel a politikus tartott a további merényletektől, ezért kórház helyett a Kremlbe vitték, ám itt nem tudták eltávolítani a lövedékeket, így azok élete végéig a testében maradtak.
Fannit a merénylet után azonnal elkapták, a Cseka vette őrizetbe. A később közzétett vallomása alapján egymaga tervelte ki a merényletet, senki más nem vett részt benne. A fiatal nő 28 éves korában, a Cseka kínzásai miatt vesztette életét.
Hogy milyen volt Lenin gyerekként, arról ebben a cikkünkben olvashatsz.
