Ha felidézünk néhány orosz klasszikust, például Csehov Három nővér című drámáját, vagy Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését, akkor ezekből jól kirajzolódik egy orosz nőalak: az önmagát feláldozó, a szerinte jó ügyért harcoló lány, asszony. Bár részletes források nem állnak rendelkezésünkre az életéről, Fanni Kaplan is hasonló életet élhetett.
Különös, orosz meséket idéző világ jelenik meg a leginkább végtelen sztyeppéiről híres Kína Belső-Mongólia nevű autonóm tartományában, ahol több mint kétszáz hatalmas matrjoska baba díszíti Manzhouli egyik terét.
A létező szocializmus időszakában Lenin tiszteletére szobrokat, emlékműveket állítottak, utcák, közterek és intézmények sokaságát nevezték el róla, verseket és dalokat írtak hozzá, és a Pamír-hegység negyedik legmagasabb pontja is Lenin nevét viselte. Az a szobor, amelyre most ráleltünk, megmutatja, hogyan képzelték el a szovjet művészek a gyermek Lenint, azt a kisfiút, akiből később milliók sorsa fölött ítélkező vezető lett.
A világ talán egyik legkülönlegesebb szellemvárosát a Spitzbergák tudhatja magáénak, ahol, ha máshol északon nem is, még egy Lenin-szobor is áll az elhagyatott Pyramiden központjában. De hogy mit keres ott a Szovjetunió első vezetőjének mellszobra, az máris kiderül.
Kómába esett, majd magatehetetlenül érte a halál a világ legtöbb áldozatot követelő diktatúrájának megálmodóját, Lenint. Sokáig azt hitték, szifilisz végzett vele, azonban ma már tudjuk, halálának oka egészen másban keresendő.
„Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog” – írta róla Majakovszkij, de nem lett igaza: ma 101 éve távozott az élők sorából a világforradalmár, és azóta, úgy tűnik, a világ megfeledkezett róla. Az évforduló alkalmából olyan történelmi tényeket idézünk fel, amelyek nem illenek bele a róla alkotott idealizált képbe.
Mielőtt a terrorhálózattal fenntartott Szovjetunió feletti végső hatalmát megszerezte volna, a fiatal Joszif Sztálin közönséges útonálló és bankrabló volt. Sztálin már ekkor meg volt győződve arról, hogy a dolgoknak változniuk kell, és a változásnak erőszakosnak és forradalminak kell lennie. Ebből kifolyólag erőszakos gengszterekkel vette körül magát, akik közül néhányan maguk is féltek Sztálintól. Ezekből az emberekből építette fel aztán későbbi rezsimjének terrorhálózatát.
A bolsevik vezér nőügyeiről a szocializmusban egyáltalán nem volt ildomos beszélni, pedig Lenin évekig élt egyszerre két nővel – akik között még barátság is szövődött.
Tíz hónappal azután, hogy a bolsevikok átvették a hatalmat Oroszországban, három mérgezett pisztolygolyó majdnem kioltotta a munkásgyűlésre igyekvő Vlagyimir Lenin életét. A kommunista vezető csak a szerencsének köszönheti, hogy túlélte a merényletet, de ki volt a rejtélyes, fiatal nő, Fanni Kaplan, akinek kezében eldördült a fegyver, és miért akarta megölni őt?
Tipikus tojás vagy tyúk kérdéskört feszegetünk, amikor belemegyünk abba, hogy valóban egy elhivatott bányászlegény fedezte-e fel a termeléshatékonyság módszertanát. Vagy lehetséges az, hogy a mozgalmat már előre kitalálták, csak éppen keresni kellett hozzá egy jó eredettörténetet és egy celebkaraktert? Cikkünkben a sztahanovista mozgalom eredőjéről gondolkozunk.
Szovjet nézők milliói figyelték megrökönyödve 1991 májusában, amikor az állami televízió képernyőjén egy jól öltözött, komolynak látszó tudósember arról értekezett, államuk alapítója, Vlagyimir Iljics Lenin annyira szerette a gombát, hogy élete végére ő maga is gombává vált. Ki állt a legendás tévés átverés mögött, amely sokkolta a hosszú évtizedek Lenin-kultuszához szokott szovjet közönséget?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb mítoszairól.
