Ilyen volt Lenin gyerekként: szobor is készült róla

Olvasási idő kb. 3 perc

A létező szocializmus időszakában Lenin tiszteletére szobrokat, emlékműveket állítottak, utcák, közterek és intézmények sokaságát nevezték el róla, verseket és dalokat írtak hozzá, és a Pamír-hegység negyedik legmagasabb pontja is Lenin nevét viselte. Az a szobor, amelyre most ráleltünk, megmutatja, hogyan képzelték el a szovjet művészek a gyermek Lenint, azt a kisfiút, akiből később milliók sorsa fölött ítélkező vezető lett.

A személye körül kialakított kultusz szinte isteni magasságokba emelte őt, ezt a célt szolgálta testének bebalzsamozása és a moszkvai Lenin-mauzóleumban történt elhelyezése is, ami szó szerint megvalósította a halhatatlanságát. A kommunista ideológia egyik célcsoportja az ifjúság volt, akik számára nemcsak a felnőtt Lenint mint „mindannyiunk jövőjét” emlegették, hanem már gyermeki mivoltában is próbálták közelebb hozni őt a fiatalokhoz. A későbbi proletárvezér 4 éves korában készült fotója alapján faliképek, jelvények és szobrok jöttek létre. Az egyik ilyen, kevés helyen látható alkotás a budapesti Memento Park Sztálin-csizmás tribünjének mélyén bújik meg, elrejtve a szoborparkot felkereső látogatók kandi tekintete elől.

Két szobor. Két Lenin. Két világ

Az egyik szobor fehér márványból készült, tisztára csiszolt, hibátlan és makulátlan. Egy gyermek arcát formázza, puhára faragott vonásokkal, sima homlokkal. Még nem érintette meg az élet kegyetlensége. A nézőre tiszta tekintettel pillant, mintha kérdezne, mintha érteni akarná a világot. Ez a gyermek Lenin, akit a szovjet propaganda teremtett meg: az ártatlanság, a szelídség, a tudásvágy megtestesítője. Egy kisfiú, akinek a fejében már ott szunnyad a jövő.

Lenin négyéves korában készült fotó alapján alkották meg a gyerekszobrot
Fotó: Wolf Géza

A másik szobor bronzból van. Sötét, nehéz, komor. Lenin felnőtt alakját ábrázolja, ülve, előrehajolva, magába mélyedve. Nem szónokol, nem lendíti előre a kezét, nem hirdeti a jövőt, ahogy megszoktuk. Csak gondolkodik. Talán azon, hogy milyen úton jutott el idáig. Hogy a gyermek, akit fehér márványba zártak, hogyan vált azzá a férfivá, aki egy egész birodalom sorsát formálta? És vajon bánja-e?

A két Lenin-szobor a Memento Park raktárában várja a feltámadást
Fotó: Wolf Géza

Ezekről a helyekről származnak a szobrok

A két szobor nem egy helyen állt. A gyermek egy magyarországi úttörőtábor központi épületében figyelte, ahogy a nyaralók mindennap kötelezően tisztelegnek előtte. A másik egy vidéki közparkunkban ücsörgött, madárpiszokkal pettyezve, ahogy a történelem ítélete rátelepedett. Most mindkettő a budapesti Memento Park föld alatti raktárában vár arra, hogy egyszer kikerülhessen a napfényre, a kommunista korszakot megidéző sok-sok társa szomszédságába.

Lenin-szobor az 1937-es párizsi világkiállítás szovjet pavilonjában
Fotó: Fortepan / Ladinek Viktor

Hogy valóban ilyen volt-e Lenin négyévesen? Egy csendes, tiszta szívű gyermek, akinek az arcvonásait puhán cirógatta az orosz napfény? Vagy már akkor is ott lüktetett benne a vihar, amely később birodalmakat zúzott szét? A szobrászok nem kérdeztek. Az utasítás világos volt: a gyermek Leninnek eszményien kell kinéznie. Egy kisfiú, aki nem egyszerűen gyermekien, de megkérdőjelezhetetlenül áll előttünk, hogy terelgesse az eljövendő generációkat: tanulj, dolgozz, légy a nép szolgája.

Pátzay Pál szobrászművész epreskerti műtermében a Felvonulási térre készülő Lenin szobor gipszmintáján dolgozik
Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Ilyen volt valójában Lenin gyermekkora

A valóság igazából egy teljesen más történet. Egy fiú, akinek a családja kettészakadt egy politikai merénylet következményeként, akinek bátyját felakasztották a cár elleni összeesküvés miatt. Egy fiú, aki még gyermekként megtanulta, hogy a hatalom nem kérdez, csak büntet. Vajon már akkor, azon a napon, amikor először hallotta a hóhér kötelének suhogását, eldőlt a sorsa? Vajon az a kisfiú, akit négyévesen lefényképeztek, még gyermeki gondolatokkal játszott, vagy már akkor is forradalmak forgatókönyvét írta a fejében?

A fehéroroszországi Homelbe 1942-ben bevonuló magyar katonák pózolnak a lefejezett Lenin-szobornál, amely Sztálinnal együtt ábrázolta a szovjet vezetőt
Fotó: Fortepan / Reményi József

A szovjet időkben az ilyen kérdéseket nem volt ildomos feszegetni. A gyermek Lenin nem lehetett más, csak a bölcsesség és a jóság megtestesítője. Az iskolákban és gyerektáborokban ott álltak a szobrai: szelíd mosoly, határozott tekintet, gondolatokkal telt elme. Egy fiú, akiből példakép lett – majd egy férfi, akiből félisten. A gyermekarc eltűnt, a szelídség kővé dermedt, s helyette jött a hideg ideológia, a könyörtelen tervgazdaság, a belső ellenségek kiiktatása.

A rendszerváltás idején a szobrok egy részét is eltávolították
A Szabad Demokraták Szövetsége a rendszerváltás szimbolikus aktusaként eltávolítja a Lenin-szobrot a Csepel Vas- és Fémművek főkapuja elől: ma a Memento Parkban áll
Fotó: Fortepan / Horváth Péter

A kultusz létrehozói valójában a hatalom biztosítása miatt teremtették meg a Lenin-ikont, későbbi politikai utódai is őrá hivatkoztak, önmagukat tartották a lenini eszmék igazi örököseinek. A leninizmus így lett „államvallás”, az alapító pedig természetfeletti vezető és próféta, aki létrehozta az állandóan újraértelmezhető – és így bármilyen helyzetre alkalmazható – szent szövegeket.

Azt tudtad, hogy Magyarországon mind a mai napig van Lenin utca? Ha ide kattintasz, megtudhatod, hogy hol.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.