Így került Lenin a Spitzbergákra: szovjet szellemvárosban áll mai napig szobra

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A világ talán egyik legkülönlegesebb szellemvárosát a Spitzbergák tudhatja magáénak, ahol, ha máshol északon nem is, még egy Lenin-szobor is áll az elhagyatott Pyramiden központjában. De hogy mit keres ott a Szovjetunió első vezetőjének mellszobra, az máris kiderül.

Pyramiden pont úgy fest, mint egy egykori tipikus bányászváros: távolról kopott épületek, ipari létesítmények a környék bányászatának letagadhatatlan nyomaival. Valami azonban hiányzik belőle: maga az élet. 

Elhagyatott város a világ tetején

A Svédország által 1910-ben alapított, majd 1927-ben a Szovjetuniónak eladott településen ugyanis ma már egy teremtett lélek sincs, napjainkban leginkább csak tengeri madaraknak, sarki rókáknak és jegesmedvéknek ad otthont. Pedig a fölötte magasodó, piramis alakú hegyről elnevezett városban a nyolcvanas években több mint ezren éltek. 

Pyramiden a nyolcvanas években pezsgő településnek számított
Fotó: PSimoNe / Wikimedia Commons

Szovjet lett a svéd településből

Noha a bányászati tevékenység már 1910-ben elkezdődött egy svéd cég főszereplésével, az igazi változás 17 évvel később történt, amikor a szovjetek megvetették a lábukat a településen. A tulajdonukká vált város küllemét, tevékenységét és fejlődését a maguk elképzelése szerint alakították: új lakóházak, benzinkút, iskola, óvoda, színház, étterem, uszoda és szálloda is épült, de helyet kapott a településen üvegház, valamint farm, sőt egy, a környék legfejlettebbjének számító orvosi rendelő is. Kétségtelen, hogy abban az időben Pyramiden lett a legnagyobb szovjet bányászváros Svalbard szigetén, amely ráadásul kulturális és szociális központként is működött.

A bányászati tevékenység természetesen egy pillanatra sem állt meg a városban, a település lakosságának zömét adó szovjet munkások szoros közösséget alkottak. 

Ma is furcsa látvány Svalbardon egy szovjet település
Fotó: PSimoNe / Wikimedia Commons

1998-ban megpecsételődött Pyramiden sorsa

Egészen a kilencvenes évek derekáig elképzelhetetlen volt, hogy Pyramidennek valami a végét jelentheti. Pedig ez a pillanat is eljött 1998-ban, amikor 53 év után bezárt az orosz állami tulajdonú bányászati vállalat, a Trust Arktikugol. A szénárak csökkenése, a hegyi szénkitermelés nehézségei, valamint a közeli Operafjellettben történt, 141 ember halálát okozó, orosz repülőgép-szerencsétlenség mind-mind hozzájárult a bányászati tevékenység leállításához.

Lenin szobra ma is ott áll a központban

Az élet, mondhatni, ebben a pillanatban megállt Pyramiden városában. Az asztalokon még a poharak is úgy sorakoznak, ahogyan hagyták utolsó lakói, a falakon pedig ugyanazok az újságkivágások láthatók, amelyeket egykor az ott élők ragasztottak ki.

Lenin szobra máig az egykori bányászváros központjában áll
Fotó: Zairon / Wikimedia Commons

Az épületek többsége még ma is áll, ugyan egy-egy leharcoltabb állapotban már, de Lenin még most is éber tekintettel figyeli a messzi keleti Nordenskiöldbreen gleccsert Pyramiden központjából – és a Szovjetunió első vezetőjének szobra mellett még mindig ugyanolyan zölden nő a valaha Szibériából importált fű is.

Ha a Lenin halálával kapcsolatos érdekességekről is szívesen olvasnál, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.