Így került Lenin a Spitzbergákra: szovjet szellemvárosban áll mai napig szobra

Olvasási idő kb. 2 perc

A világ talán egyik legkülönlegesebb szellemvárosát a Spitzbergák tudhatja magáénak, ahol, ha máshol északon nem is, még egy Lenin-szobor is áll az elhagyatott Pyramiden központjában. De hogy mit keres ott a Szovjetunió első vezetőjének mellszobra, az máris kiderül.

Pyramiden pont úgy fest, mint egy egykori tipikus bányászváros: távolról kopott épületek, ipari létesítmények a környék bányászatának letagadhatatlan nyomaival. Valami azonban hiányzik belőle: maga az élet. 

Elhagyatott város a világ tetején

A Svédország által 1910-ben alapított, majd 1927-ben a Szovjetuniónak eladott településen ugyanis ma már egy teremtett lélek sincs, napjainkban leginkább csak tengeri madaraknak, sarki rókáknak és jegesmedvéknek ad otthont. Pedig a fölötte magasodó, piramis alakú hegyről elnevezett városban a nyolcvanas években több mint ezren éltek. 

Pyramiden a nyolcvanas években pezsgő településnek számított
Fotó: PSimoNe / Wikimedia Commons

Szovjet lett a svéd településből

Noha a bányászati tevékenység már 1910-ben elkezdődött egy svéd cég főszereplésével, az igazi változás 17 évvel később történt, amikor a szovjetek megvetették a lábukat a településen. A tulajdonukká vált város küllemét, tevékenységét és fejlődését a maguk elképzelése szerint alakították: új lakóházak, benzinkút, iskola, óvoda, színház, étterem, uszoda és szálloda is épült, de helyet kapott a településen üvegház, valamint farm, sőt egy, a környék legfejlettebbjének számító orvosi rendelő is. Kétségtelen, hogy abban az időben Pyramiden lett a legnagyobb szovjet bányászváros Svalbard szigetén, amely ráadásul kulturális és szociális központként is működött.

A bányászati tevékenység természetesen egy pillanatra sem állt meg a városban, a település lakosságának zömét adó szovjet munkások szoros közösséget alkottak. 

Ma is furcsa látvány Svalbardon egy szovjet település
Fotó: PSimoNe / Wikimedia Commons

1998-ban megpecsételődött Pyramiden sorsa

Egészen a kilencvenes évek derekáig elképzelhetetlen volt, hogy Pyramidennek valami a végét jelentheti. Pedig ez a pillanat is eljött 1998-ban, amikor 53 év után bezárt az orosz állami tulajdonú bányászati vállalat, a Trust Arktikugol. A szénárak csökkenése, a hegyi szénkitermelés nehézségei, valamint a közeli Operafjellettben történt, 141 ember halálát okozó, orosz repülőgép-szerencsétlenség mind-mind hozzájárult a bányászati tevékenység leállításához.

Lenin szobra ma is ott áll a központban

Az élet, mondhatni, ebben a pillanatban megállt Pyramiden városában. Az asztalokon még a poharak is úgy sorakoznak, ahogyan hagyták utolsó lakói, a falakon pedig ugyanazok az újságkivágások láthatók, amelyeket egykor az ott élők ragasztottak ki.

Lenin szobra máig az egykori bányászváros központjában áll
Fotó: Zairon / Wikimedia Commons

Az épületek többsége még ma is áll, ugyan egy-egy leharcoltabb állapotban már, de Lenin még most is éber tekintettel figyeli a messzi keleti Nordenskiöldbreen gleccsert Pyramiden központjából – és a Szovjetunió első vezetőjének szobra mellett még mindig ugyanolyan zölden nő a valaha Szibériából importált fű is.

Ha a Lenin halálával kapcsolatos érdekességekről is szívesen olvasnál, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.