A hidegháború idején a legveszélyesebb kémek nem mindig napszemüvegben és ballonkabátban dolgoztak éjnek idején. Egy nyugodt brit kertváros kedves, középkorú házaspárjáról senki nem gondolta volna, hogy hadititkokat szivárogtatnak az ellenséges Szovjetuniónak.
A Helen és Peter Kroger álnéven élő idős pár egy teljesen átlagos életet élő házaspárnak tűnt, akik régiségekkel foglalkoznak, udvariasak a szomszédokkal, és csendesen élik az életüket. A látszat azonban tökéletes fedősztori volt. A házukból a szovjet hírszerzés egyik legfontosabb brit kémhálózatát működtették.
A portlandi kémprojekt
A Kroger házaspár az úgynevezett portlandi kémbandához tartozott, amely az 1950-es évek végén az amerikai haditengerészet érzékeny adatait juttatta el Moszkvába.
A művelet célpontja a Haditengerészet Portlandben működő Víz Alatti Fegyverzeti Kutatóintézete (Admiralty Underwater Weapons Establishment) volt, ahol tengeralattjáró-elhárító rendszereken és más szigorúan titkos fejlesztéseken dolgoztak a nyugati hatalmak.
A hálózat belső emberei dokumentumokat, fotókat és műszaki rajzokat szivárogtattak ki az intézményből, például többek között a készülőben lévő atom-tengeralattjáró terveiről, amelyeket aztán a Kroger házaspár továbbított a szovjeteknek. A szigorúan titkosított információk továbbításának egyik módszerét az antikvárium könyveivel álcázták: az átadni kívánt információkat olyan apróra lekicsinyítették, hogy azok elfértek egyetlen mondatvégi pontban, majd antikvár könyvekben juttatták el azokat a Szovjetunió hírszerzése számára, amely
a felnagyított pontokból közvetlenül hozzáfért műszaki dokumentumokhoz és egyéb hadiipari fejlesztési tervekhez.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Nem keltett feltűnést az idős házaspár környezete
A házaspár külvárosi otthona kívülről egy teljesen átlagos lakóház volt. Belül azonban mintha egy kémfilm díszlete állt volna: titkos pince nyílt a konyhából, a fürdőszoba fotólaborként működött, a padláson pedig rádióadót, kamerákat és egy hatalmas antennarendszert találtak a nyomozók.
A korántsem szokványos kisnyugdíjas életet élő házaspár nyilván nem ingyen dolgozott a szovjeteknek: a rendőrök még több ezer dollárnyi készpénzt is felfedeztek húszdollárosokban elrejtve.
Megfigyelés, lebukás és fogolycsere
A brit nemzetbiztonsági ügynökség, az MI5 hónapokon át figyelte a házaspárt. A velük szemben lakó Search család házából titokban monitorozták a mozgásukat, miközben a szomszédoknak fogalmuk sem volt arról, hogy egy nemzetközi kémtörténet közepén élnek.
A művelet annyira különös és izgalmas volt, hogy később Judi Dench főszereplésével színdarab is készült belőle.
1961 januárjában végül lecsaptak a kémhálózat több tagjára. A nyomozók szerint Mrs. Kroger még az elfogás pillanatában is megpróbált bizonyítékokat eltüntetni. Egy borítékban olyan számsorokat találtak nála, amelyek később titkos találkozóhelyek koordinátáinak bizonyultak.
Az elfogás után a házaspár ellen indított per mindössze két hétig tartott, de a botrány egész Nagy-Britanniát megrázta. Krogerék húszéves börtönbüntetést kaptak, ám végül 1969-ben fogolycserével kiszabadultak a börtönből, és a Szovjetunió segítségével a keleti blokkban telepedtek le. A szovjet vezetés kitüntette őket, később még
bélyegeken is megjelent az arcuk.
Az 1969-es fogolycsere kapcsán a BBC riportere arról számolt be, hogy a Krogerék boldogan ültek a Lengyelországba tartó gépen, pezsgőt és lazacot fogyasztva, miután kilenc évet töltöttek börtönben azért az ügyért, amelyért – a nyugati világ szemében – elárulták Nagy-Britanniát.
A történet legnyugtalanítóbb része talán mégsem a technika vagy a kémek titkos világának módszerei, hanem az, mennyire hétköznapinak tűntek Krogerék. A szomszédok egyszerű, kedves emberekként ismerték őket, miközben a hidegháború egyik legjelentősebb kémbotrányának központi figuráiként tevékenykedtek.
Kapcsolódó: Ennek az egyháznak a tagjait szervezik be a leggyakrabban kémnek
