Öt embert diagnosztizáltak maláriával Floridában és Texasban. A riadalmat az okozza, hogy a betegek nem utaztak a megfertőződés előtt külföldre, vagyis az Egyesült Államokon belül kapták el a potenciálisan halálos betegséget.
Egyre nő a maláriajárványtól való félelem, miután az Egyesült Államokban olyan eseteket észleltek, akik nem utaztak külföldre, mielőtt megbetegedtek. A maláriás fertőzések körülbelül 95 százaléka Afrikában terjed, utoljára 2003-ban jelentettek nyolc esetet a floridai Palm Beach megyében.
A maláriának több típusa van, amelyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Átvivői a nőnemű Anopheles moszkitók, amelyek főleg napnyugta és napkelte között csípnek.
A malária jellemzően influenzaszerű tünetekkel jár, mint például láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalmak és fáradtság. Egyéb tünetei közé tartozik a hányinger, hányás, hasmenés és hasi fájdalom. Ezek a tünetek általában 7–18 nappal azután jelentkeznek, hogy egy fertőzött szúnyog megcsípett, de néha előfordulhat, hogy az utazás után hónapokig, ritkább esetben évekig nem jelentkeznek a tünetek.
Nagyszámú paraziták az agy kapillárisait eltömeszelhetik, agyi maláriát okozva, mely kómát és gyakran halált okoz. A betegség súlyosabban zajlik kisgyerekeknél, terhes nőknél, immunhiányos állapotban és időseknél. Magyarországon is a malária miatt kezdtek el komolyan csípőszúnyogokkal foglalkozni az 1930-as évektől kezdődően. Makara György, Mihályi Ferenc és Zoltai Nándor munkájának köszönhetően az 1960-as évek elejétől az országot maláriamentesnek mondhatjuk, azóta csupán külföldön fertőződött betegeket regisztráltak.
