7 gyakori főzési hiba, ami elválaszt a tökéletes csirkemelltől

Olvasási idő kb. 3 perc

A csirkemell az egyik legnépszerűbb húsféle, sokaknak azonban még mindig nehézséget okoz úgy elkészíteni, hogy tökéletesen átsüljön, de közben szaftos is maradjon.

Attól, hogy néhányszor elszúrtad a csirkemellet, még nem késő tanulni a hibáidból. A legtöbb esetben már néhány apró változtatás is elegendő lehet ahhoz, hogy a csirkéd omlósra és szaftosra sikerüljön. Lássuk, hogy melyek a legtipikusabb hibák, illetve hogyan lehet javítani rajtuk.

1. Bőr nélküli csirkemellet veszel

Az emberek gyakran a csont és bőr nélküli csirkemellet keresik a szupermarketekben, hiszen könnyebb vele dolgozni. Csakhogy a bőröstül elkészített csirke sokkal szaftosabb maradhat – írja a Reader's Digest. Bár korábban úgy tartották, hogy a csirke bőre túlzottan zsíros, ezért egészségtelen a fogyasztása, ez tévhitnek bizonyult. A kutatások rámutattak, hogy nagyrészt egészséges, telítetlen zsírsavakat tartalmaz, tehát nincs miért tartanod tőle.

Ha a bőrével együtt készíted el a csirkemellet, szaftosabb lesz
Fotó: nastya_ph / Getty Images Hungary

2. Nem pácolod be 

A csirkemell nem olyan zsíros, mint más húsfélék, ezért könnyebben kiszáradhat. Ha viszont előre bepácolod, akkor nemcsak ízesebb lesz, hanem szaftosabb is. Nem is kell nagyon túlbonyolítani a dolgot, már egy só- és borsalapú páccal is jó eredményt érhetsz el, de a lehetőségek száma szinte végtelen. Édesanyámnak például az a taktikája, hogy előző este fokhagymás tejbe áztatja a csirkemellet, majd reggelig beteszi a hűtőbe, ami csodásan puha és szaftos állagot kölcsönöz neki.

3. Nem klopfolod ki

A klopfolás fellazítja a hús izomszöveteit, arról nem is beszélve, hogy minél vékonyabb a csirkemell, annál hamarabb tudod elkészíteni. Ez azért is hasznos, mert így kisebb az esélye, hogy túlsütöd.

4. Nem figyelsz az egyenlő vastagságra

Ha egynél több csirkemellel dolgozol, akkor a klopfolásnál próbálj arra törekedni, hogy hasonló vastagságúak legyenek. Ezzel elkerülheted, hogy eltérő méretük miatt a sütés közben némelyik hamarabb kiszáradjon.

A tökéletes csirkemell egyik előfeltétele a klopfolás
Fotó: Konstantin Karpov / Getty Images Hungary

5. Túl sokáig sütöd

Oké, senki nem szereti a félig átsült csirkét, a szalmonellát meg aztán végképp nem, de azért ne ess át a ló túloldalára sem. A túlsütött csirke menthetetlenül kiszáradhat, ezért nem lesz sok örömöd benne. A receptek ugyan néha hasznos tippekkel szolgálnak, de még így is nehézséget okozhat annak eldöntése, hogy meddig kell főzni, sütni a csirkét.

Ha biztosra akarsz menni, szerezz be egy húshőmérőt. Sok szakács szerint a csirke akkor tekinthető késznek, ha a belseje eléri a 70 Celsius-fokos maghőmérsékletet, amely a pihentetés közben aztán 74 fokig emelkedik.

6. Nem hagyod pihenni

Előfordult már, hogy amikor elkezdted felvágni az elkészült csirkemellet, kifolyt belőle a leve? Na, annak a lének jobb helye lenne a húsban, hiszen éppen az a cél, hogy minél lédúsabb legyen. Ezt úgy tudod elérni, ha a sütés után fóliát teszel a húsra, majd 10 percig pihenni hagyod.

7. Nem adsz mellé szószt

Ha úgy érzed, hogy a csirkemell még mindig nem elég szaftos, akkor sincs veszve semmi. Ha valamilyen finom szósszal együtt tálalod, akkor kevésbé fog szemet szúrni, hogy egy kicsit szárazabb.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?