Sokan még mindig úgy vélik, az élő állat, legyen nyúl vagy kiscsibe, kiváló ajándék a húsvéti időszakra, ideiglenesen. Élő állatot azonban nem lehet akárhogy árusítani, hiába nagy rá a kereslet, akár meg is bírságolhat a jegyző érte.
A háziasszonyok egy része mindig megmossa a nyers csirkehúst főzés előtt, mások azonban sosem tesznek így. Ha te az utóbbi csoportba tartozol, van egy jó hírünk!
Mai képrejtvényünkben egy fürdőszobában rejtőzködő csirkét kell megtalálni, ami a legtöbb embernek nem sikerül.
Hétvégén sokak asztaláról nem hiányozhat a rántott hús, amely elkészítésének csak a képzelet szabhat határt. A lisztből, tojásból és zsemlemorzsából készült bunda alatt ugyanis a hagyományos alapanyagoktól a merészebb kombinációkig bármi helyet kaphat. Például ezek.
Levesben, főve, sütve, rántva, grillezve... szinte a végtelenségig folytatható a sor, ahogy a csirkehúst el tudjuk készíteni egy kiadós ebédhez. De mi az oka annak, hogy egyes szárnyasokat megeszünk, másokat pedig nem?
A tyúk ma a világ egyik legelterjedtebb házi- és haszonállata, húsát és tojását minden kontinensen fogyasztjuk. Mégis, a madár történetének korai fejezete sokáig félreértésen alapult.
Komoly drágulással kellett szembenéznünk az elmúlt évek során a csirkehús árát tekintve, a csirkeszárnyért duplaannyit kell fizetnünk, mint 2020-ban.
Bár a csirkehús gazdag fehérjeforrás, ennek ellenére nem jó, ha túlzásba visszük a fogyasztását. Egy friss kutatás szerint már a heti négyszeri csirkeevés megduplázhatja a rákos megbetegedés kockázatát.
Bár a csirke viszonylag olcsó, könnyen és gyorsan elkészíthető a konyhában, ennek ellenére vannak olyan részei, melyeket nem javasolt megenni.
Egyes európai városok szokatlan megoldást találtak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére: ingyen csirkéket osztanak a lakóknak. Franciaországban és Belgiumban több település is bevezette ezt az intézkedést, amely nemcsak a háztartási hulladék mennyiségét csökkenti, hanem friss tojással is ellátja a családokat.
Képzeljük el azt a felettébb abszurd, már-már örkényi egypercesbe illő történetet, hogy egy nap ez jelenik meg az újságok címlapján: „Többmillió forintra perelték Szabóék a töltött káposzta eredeti receptjének szerzői joga miatt Kovácsékat”.
Ha nem lennének írásos bizonyítékai, el sem hinnénk, hogy bukkant egy török férfi egy tizennyolc emelet mély föld alatti városra. Miután azonban nem is akármilyen történet kapcsolódik e varázslatos helyhez, el is meséljük, mi köze van a kapirgáló csirkéknek gazdájuk házának falához – no és ehhez az ősi településhez.
