Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Levesben, főve, sütve, rántva, grillezve... szinte a végtelenségig folytatható a sor, ahogy a csirkehúst el tudjuk készíteni egy kiadós ebédhez. De mi az oka annak, hogy egyes szárnyasokat megeszünk, másokat pedig nem?
Számos állat húsát fogyasztotta az emberiség a történelem során, vadakét, halakét, nagyobb testű patásokét. De miért éppen a csirke lett a legkedvesebb, szárnyasból készített húsétele az emberiségnek?
A kutatások szerint a csirke, ellentétben más szárnyasokkal, már ősidők óta jól kezelhető, könnyen tartható állat volt, ami megfért az ember mellett. Táplálkozási szokásai, életkörülményei kifejezetten jól idomultak hozzánk, éljünk akár a földkerekség északi vagy déli féltekéjén. A ma ismert baromfik őse valószínűleg a dzsungeltyúk lehetett.
Ezért eszünk csirkehúst
A csirke ősei nem voltak sem veszélyesek vagy nehezen kezelhetőek, és korlátozott röpképességüknek köszönhetően alkalmassá váltak a háziasításra. Bár a tyúkokat már a római korban is tömegével tartották, az állat húsát csak a 20. században kezdték széles körben fogyasztani. A második világháborút követően ugyanis hatalmas hiány alakult ki a vörös húsokból. Az olcsón és egyszerűen szaporítható szárnyasok
iránti igény azóta sem csökkent,
mivel tartásuk a többi, amúgy ugyanolyan mértékben fogyasztható, vad madárhoz képest sokkal kevesebb költséggel eredményez nagyobb húsmennyiséget.
Gyorsan elkészül és finom
Az, hogy nagy számban elérhető, és könnyen tenyészthető, nem zárná ki a kacsákat, vagy más, nagyobb testű madarakat, például a hattyúkat sem a potenciális körből, azonban a csirkehúsnak van még egy vitathatatlan előnye,
viszonylag semleges az íze,
ráadásul gyorsan elkészíthető. A kutatók szerint a hattyú hátranyaként például a halas ízhatás merült fel, illetve az, hogy vélhetően emiatt a domesztikáció egy másik fokozatában megrekedt, azaz nem háziasodott. A vadmadarak státusza a történelem során egy idő után jogi kérdéseket is felvetett, hiszen a vadászati szokásjogok általában ezeket a szárnyasokat a terület hűbérura tulajdonába helyezték.
Vajon galambot miért nem eszünk tömegével? Ide kattintva erről is olvashatsz.
