Levesben, főve, sütve, rántva, grillezve... szinte a végtelenségig folytatható a sor, ahogy a csirkehúst el tudjuk készíteni egy kiadós ebédhez. De mi az oka annak, hogy egyes szárnyasokat megeszünk, másokat pedig nem?
Elszemtelenedett sirályok támadásai tartják rettegésben a skótokat. A probléma már olyan nagy, hogy a parlamentben tárgyalják az ügyet.
A legelső magyarországi folyami gőzhajóbaleset 1868-ban következett be a Dunán, és két halálos áldozattal járt. A legutóbbi veszélyes, tragédiával fenyegető, balesetközeli szituáció idén nyáron, július 28-án történt a Dunán, alig pár száz méterre a Hableány 2019-es budapesti elsüllyedésének helyszínétől. Annak ellenére, hogy a folyami hajózás az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód, maga mögé utasítva a közúti, vasúti és légi közlekedést is, a legnagyobb folyónkon az első feljegyzett eset óta eltelt évtizedek sem voltak teljesen balesetmentesek.
Idén tavasszal és nyáron is számítanunk kell arra, hogy a városokhoz, lakott településekhez egyre közelebb élő madarak gondokat okoznak. De miért támadnak ránk, és pontosan milyen fajoktól kell tartani?
Kettő és egy ráadásvetítés ment telt házzal a Corvin moziban Pina Bausch, a kortárs táncművészet egyik legnagyobb alakjának életrajzi filmjéből. Nagy volt rá a kereslet, és erről remélhetőleg nem a kétértelmű cím tehetett.
A Király utcában található népszerű szórakozóhelyen, a Sirályban november 7-től egy héten keresztül követhettük nyomon alkotás közben Kállai András szobrászt egyfajta „improvizációs színház” keretében. Kállai kilépett a megszokott alkotói magányból, és az őt körülvevő emberekből, magából a légkörből merített inspirációt folyamatosan formálódó alkotásához.
A rendező a párkapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, darabja mégis ordít az utalásoktól: nem is nézői, szereplői vagyunk.
