Hajóbalesetek a Dunán régen és most: az egyik legemlékezetesebb szárnyashajó-tragédia

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A legelső magyarországi folyami gőzhajóbaleset 1868-ban következett be a Dunán, és két halálos áldozattal járt. A legutóbbi veszélyes, tragédiával fenyegető, balesetközeli szituáció idén nyáron, július 28-án történt a Dunán, alig pár száz méterre a Hableány 2019-es budapesti elsüllyedésének helyszínétől. Annak ellenére, hogy a folyami hajózás az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód, maga mögé utasítva a közúti, vasúti és légi közlekedést is, a legnagyobb folyónkon az első feljegyzett eset óta eltelt évtizedek sem voltak teljesen balesetmentesek.

Az első feljegyzett tragédia során a Slavonia gőzösbe ütközött a nála jóval nagyobb Karl Ludwig hajó két megye határán 1868-ban. Az első hazai folyami gőzhajóütközésként számontartott eset két utas halálát okozta, de öt évvel később a bíróság felmentette a balesetért felelősségre vont kapitányt. A technika fejlődésével újabb és újabb hajótípusok kerültek forgalomba, s az egyik legemlékezetesebb dunai hajószerencsétlenség is két ilyen, a gőzhajóhoz képest modern hajó balesetéből származott: egy utasszállító szárnyashajó ütközött egy tolóhajó bárkájával.

A Sirály I. szárnyashajó tragikus esete

1983. szeptember 5-én 14:45 kor indult útjára Bécsből a 45 utast és 6 főnyi személyzetet szállító Sirály I. nevű szárnyashajó, utasai között brit, osztrák, dán, német, liechtensteini és svéd turistákkal. Elérve az utazósebességet, az ausztriai Fischamend felé haladva utolért egy vele azonos irányban, völgymenetben haladó szovjet tolóhajót, amely maga előtt három megrakott bárkát tolt. A Vilnius tolóhajó nyomvonalában haladó Sirály későn kezdte meg előzési manőverét, amikor már túl közel volt az előtte haladó hajóhoz, így nem tudott tőle kellő távolságra kerülni. A tolt bárka végül oldalról magához rántotta a hozzá túl közel előzni próbáló, kisebb szárnyashajót, az pedig belecsapódott a bárka sarkába.

A fotó csak illusztráció, mégis elég ijesztő
Fotó: Extreme-Photographer / Getty Images Hungary

Ez történt a hajóbaleset során

A szárnyashajó a második üléssornál átszakadt a bárka élétől, főfedélzete és hajófeneke is ék alakban vágódott föl. Az ütközés következtében az első négy üléssor összepréselődött. A Sirály I. nyolc vízmentes légrekeszt tartalmazott az esetleges véghelyzetre felkészülve, de a hajó süllyedését ezek csak akkor képesek megakadályozni, ha mindössze egy rekesz sérül. Mivel a baleset következtében ezekből egyszerre kettő is megsérült, a hajó süllyedni kezdett.

Menteni a menthetetlent a Duna habjain

A történtek lelki súlya alatt a szárnyashajó kapitánya mentálisan azonnal összeroppant, képtelen volt a továbbiakban feladatát ellátni. Első tisztje súlyos fejsérülése miatt szintén nem tudott felülkerekedni a menthetetlen helyzeten, így a gépüzemvezetőn múlott, hogy megakadályozza a hajó totális süllyedését. Balázs László gépüzemvezető a menetirány szerinti jobb part felé kormányozta a hajót az utolsó pillanatokban, s ott zátonyra futtatta a nagyobb baj elkerülése érdekében.

Gyors helyzetfelismerésének és felelős döntésének köszönhetően mindössze két halálos áldozattal végződött a megdöbbentő incidens: az egyik halálos áldozat az ütközés fizikai behatásától a Dunába esett brit házaspár hölgytagja volt. Férjét sikerült időben kimenteni a folyóból, de az asszony csonkolt holttestét csak kilométerekkel arrébb találták meg halászok. A másik halálos baleset a fedélzeten történt, ahol egy osztrák nő fejjel a sétafedélzet ajtajának zuhant, s ezzel olyan mértékű koponyasérülést szenvedett, amely azonnali halálát okozta. 

A 45 utasból további 33 sérült meg, ebből kilenc fő súlyosan.

Ahogy a 2019-es Hableány katasztrófájánál is, itt is az előzéssel volt a baj: a dunai hajóbalesetek közül két emlékezetes is köthető így ezen manőverhez
Fotó: Getty Images / Getty Images Hungary

Ítélet

A Sirály I. kapitányát azonnal őrizetbe vették, de a tapasztalatlan, nem megfelelő szakmai múlttal és csekély tekintéllyel rendelkező hajós még az események rekonstruálására sem volt képes a baleset bekövetkezése után alkalmas. Összefüggéstelen magyarázatai között ittasságára is hivatkozott. Később kiderült, amikor már konstatálta az események terhét, ismételten inkább a pohárhoz nyúlt, hiszen önmagát sem érezte kellően tapasztaltnak a helyzet érdemi kezelésére. A bíróság 5 év és 6 hónap szabadságvesztére ítélte.

A tragédia tragédiát szült

Másodfokon is jóváhagyott büntetésének letöltése után az exkapitány visszatért a fedélzetre, de már nem tiszti beosztásba, de így sem volt képes megemészteni a történteket, így pár év szolgálat után öngyilkosságot követett el.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.