Minden 1 millió forintnyi utalásból 30 forintot szereznek meg a csalók, míg 1 millió forintnyi kártyás fizetésből 383 forintot. A dologban a legfájóbb az, hogy ennek a pénznek egyre nagyobb része a kártya-, illetve számlabirtokos kára, amit senki nem térít meg.
Idén az első félévben a banki csalások átlagos kárösszege több mint 70 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és összességében meghaladta a 10 milliárd forintos értéket. Egy-egy számla elleni támadásban a lakossági ügyfelektől csaknem 1,2 millió forintot loptak el a csalók. A bankkártyák területén az egy visszaélésre jutó kár ehhez képest aprópénznek tekinthető, hiszen 2024 második negyedévében átlagosan 53 ezer forinttal rövidítették meg a kártyahasználókat – adta hírül a BiztosDöntés.hu.
Majdnem 45 milliárd forint kárt okoztak a csalók
A 2024 júniusát megelőző egy év alatt csaknem 44,5 milliárd forinttal rövidítették meg a lakossági és a vállalati ügyfeleket a csalók a bankkártyák és -számlák ellen indított online támadásokban. Az ezt megelőző egy évben, 2022 júliusa és 2023 júniusa között az okozott kár még ennek a felét sem érte el. Nem csoda, hogy egyre inkább mindennapos veszélynek érezhetjük a digitális térben kalózkodók jelenlétét.
Bankkártyáink adataira is sokkal jobban oda kell figyelni, főleg azért, mert egyre inkább növekszik az ügyfelekre terhelt kár összege
– figyelmeztetett Gergely Péter pénzügyi szakértő, aki szerint az idei második negyedévben a 2,7 milliárd forintnyi bankkártyás kár 54 százalékát már az ügyfelek fizették, míg egy évvel korábban az ügyfelekre terhelt összeg csak az összes kár harmada volt.
Ekkor terhelik a bankok a kárt az ügyfélre
A banki szigor növekedését az okozza, hogy sok esetben már nemcsak a kártyaadatainkat adjuk ki a csalóknak, de az ügyfélhitelesítést is átengedjük vagy épp magunk végezzük el helyettük – negyedévente 10 ezer körül van az ilyen esetek száma. Az átutalásos megtévesztéseknél pedig 2024 áprilisa és júniusa között a csaknem 6 milliárd forintos kárösszeg 83 százalékát kellett, hogy az ügyfelek fizessék, mivel minden banki figyelmeztetés ellenére maguk adták ki saját adataikat, amelyek segítségével a bűnözők hozzáférhettek a pénzükhöz.
Az ijesztő számok ellenére a szakember szerint a digitális fizetés továbbra is biztonságos, hiszen a három hónapban 1 millió utalásból mindössze 47 esetben történt csalás, míg 1 millió bankkártyás tranzakcióból 109 esetben bizonyosodott be, hogy a kártyabirtokosok megtévesztés áldozatai lettek. Ez azt jelenti, hogy minden 1 millió forintnyi átutalásból csupán 30 forint került a csalók kezébe, míg 1 millió forintnyi bankkártyás fizetésből 383 forint volt, amennyit megszereztek a bűnözők.
Ezek a legjellemzőbb csalások
Bár a bankok is egyre komolyabb összegeket költenek a védekezésre, jövő év júliusától pedig központi csalásszűrő megoldás is védi majd a bankszámlákat, a legtöbbet mégis mi magunk tehetünk a pénzünk védelme érdekében. Erre már számtalanszor felhívtuk mi is a figyelmet, de nem árt még egyszer átnézni, mik a legjellemzőbb csalástípusok.
1. Hamis banki SMS
Az egyik tipikus üzenet szerint „jelszava 24 órán belül lejár”, ezért azt kérik a címzettől, hogy jelentkezzen be, és frissítse jelszavát, különben felfüggeszthetik a fiókját. A másik fajta üzenet már eleve az online hozzáférés zárolásáról szól „szokatlan tevékenység miatt”. Itt már azzal fenyegetőznek, hogy ha valaki figyelmen kívül hagyja ezt a figyelmeztetést, akkor fiókját véglegesen blokkolják. Ezek valódiságáról úgy győződhetsz meg a legkönnyebben, ha te magad felhívod bankod ügyfélszolgálatát.
2. Fiktív banki telefonhívás
Elterjedt módszer, hogy a csalók banki ügyintézőnek adják ki magukat, és azt állítják, hogy probléma adódott, vagy jogosulatlan tranzakciót észleltek a bankszámládon. Ilyen sajnos tényleg előfordulhat, de semelyik bank nem kéri, hogy telefonon add meg a jelszavadat. Az talán magától értetődő, hogy soha ne utalj pénzt ilyen kérésre!
3. Adathalász banki e-mail
Az e-mailben küldött linkekre jobb, ha inkább rá sem kattintasz, mert már az is teleszórhatja vírusokkal a számítógépedet vagy a telefonodat, akár olyannal is, ami onnantól kezdve figyeli a beírt jelszavakat. Ha mégis győz a kíváncsiságod, és megnézed a belinkelt oldalt, akkor se add meg a felugró felületeken az érzékeny adataidat, különösen ne a bankkártyád biztonsági kódját vagy a hozzá tartozó jelszavadat.
A bankok azt tanácsolják, hogy mindenki csak a hivatalos, biztonságos forrásból nyissa meg a netbankot vagy alkalmazza az applikációt.
3+1 jel, amiről felismerhetők az átverésgyanús üzenetek
- Legtöbbször külföldi telefonszámról érkeznek ezek a hívások vagy SMS-ek, az e-mailek pedig olyan címekről, amelyek maximum hasonlítanak a hivatalosra, de az eltérések észrevehetőek.
- Az üzenetben szereplő linkben sem a bank webcíme, hanem általában egy attól eltérő – sokszor bonyolultabb – hivatkozás szerepel, ami hamis oldalra vezet. Még ha az URL-ben szerepel is a bank neve, annak többi része elárulja, hogy adathalász kísérletekről van szó.
- Az is gyakori, hogy az ilyen üzenetekben helyesírási hibák fordulnak elő, általában rossz magyarsággal, helytelenül fogalmazzák meg őket, és ékezetek nélküli szavak szerepelnek bennük.
A +1 általában valami aprócska ráadás szokott lenni, itt viszont talán ez a legfontosabb: a csaló SMS-ek szinte mindig sürgető jellegűek. Nem sima figyelmeztetések, hanem azonnali cselekvésre ösztönöznek például azzal, hogy ellenkező esetben retorzióval fenyegetnek. Ilyenkor nem árt mindig józanul átgondolni a dolgokat.
Állj meg egy pillanatra, gondold végig, mielőtt gyors döntést hoznál! Fogj gyanút, kételkedj, és szúrd ki a csalókat!
– írta a BRFK hivatalos Facebook-oldalán a leggyakoribb és leghatékonyabb csalási módszerekről szóló gyűjteményéhez. Ennél jobbat mi sem tanácsolhatunk: figyelj oda az igazi és a hamisítvány közti különbségekre, hogy ne dőlj be a csalók próbálkozásainak.
Ha a banki ügyintézésben használt rövidítésekkel is szeretnél tisztában lenni, azokról ide kattintva olvashatsz.
